Buborékok és visszhangkamrák a magyar nyilvánosságban. Egy hírmédia-repertoár megközelítés
Abstract
A dolgozat a szűrőbuborék-elméleten alapuló buborék metaforával és a mögötte rejlő összetett kommunikációs-mediális jelenségekkel foglalkozik. A közbeszédben elterjedt buborék metafora már nemcsak a szűrőbuborék, hanem más kevéssé definiált, népszerű fogalmak – mint a visszhangkamra és a polarizáció – jelentésrétegeit és képzeteit is előhívja. Arra a jelenségre utal, hogy egyes hírfogyasztók, vagy akár teljes csoportok – különböző okok miatt, mint a médiapiac eltorzult kínálata vagy a közösségi média algoritmusai – bezáródnak nézőpontjuk és véleményeik „buborékába”, vagyis nem találkoznak a sajátjuktól eltérő szempontokkal és információkkal. Empirikus kutatásom azt vizsgálja, hogy vannak-e a magyar nyilvánosságban politikai alapú hírbuborékok. A kutatást (hír)média-repertoár megközelítéssel terveztem meg, mely elsősorban egy módszertani szemlélet, és abból indul ki, hogy akkor tudhatjuk meg a legtöbbet a közönség hírfogyasztási szokásairól, ha figyelembe vesszük az egyes felhasználók teljes hírmédia-használatát. A kvantitatív és kvalitatív kutatási hagyományok ötvözése és a módszertani trianguláció jellemzi ezt a megközelítést, így az dolgozat empirikus része három egymásra épülő és egymást kiegészítő kutatási elemből áll. Egy nagymintás, reprezentatív kérdőíves lekérdezés adatain alapuló hírbuborék modellt mutatok be, mely politikai irányultság szempontjából vizsgálja a legfontosabb hazai hírmédiumokat fogyasztó közönség különböző tájékozódási mintázatait. Ehhez a modellben szereplő hírforrások politikai irányultságát tartalomelemzés segítségével határoztam meg, mely kormánypárti és kormánykritikus dimenzió mentén helyezte el a hírmédiumokat, és azt is megvizsgálta, hogy a különböző irányultságú hírforrásokból milyen információkhoz juthatnak azok, akik ezekből tájékozódnak. A hírbuborék modellben beazonosított politikai alapú hírbuborékokat és más politikai irányultság szerinti tájékozódási mintákat egy médianaplózáson és egy szortírozási technikával (circle sorting) kiegészített interjún alapuló kvalitatív kutatással vizsgáltam meg közelebbről.