A diabetes mellitus és a táplálkozási szokások egészségbiztosítási és egészség-gazdaságtani összefüggései
Abstract
A tézis a krónikus nem fertőző betegségek közül a 2-es típusú diabetes mellitust (T2DM) elemzi részletesebben, valamint annak fő kockázati tényezőjét, a táplálkozási szokásokat. Tekintettel arra, hogy a diabetes mellitusnak bizonyított rizikófaktora a helytelen táplálkozás, egy, az egészségtelen élelmiszereket (is) célzó adónem hozzájárulhat többek között e betegség prevalenciájának és incidenciájának csökkenéséhez.
Leírtuk, hogy az egyes makrotápanyagok elérhetőségében nagy eltérések mutatkoznak nemzetközi szinten és a kalória-, a fehérje-, valamint a zsírbevitel emelkedést mutatott.
Az Egészségbiztosítási Alap részletes elemzése során megállapítottuk, hogy az ún. egyéb bevételek képezik a bevételi oldal egyre jelentősebb szegmensét (2020-ban 179,0 milliárd forint, mely hozzávetőlegesen a járóbeteg szakellátás kiadásait fedezi). Külön kitértünk az Alapon belül a népegészségügyi termékadó (NETA) hatáselemzésére a háztartások vásárlási szokásainak vizsgálata útján. Eredményeink szerint a NETA nem csökkentette lényegesen a háztartások egészségtelen ételekkel kapcsolatos vásárlási szokásait, azonban annak éves adóbevétel folyamatosan emelkedik 2011 óta. A T2DM és szövődményei és a diabeteses polyneuropathia (DPN) betegségteher-elemzése során kimutattuk, hogy a lakosság 6,19%-a T2DM miatt gyógyszeres kezelésére szorult, míg a DPN prevalenciája 0,92% volt 2018-ban. Emellett majdnem minden második T2DM-es beteg küzdött komplikációval. Mindemellett a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő 2018-ban közel 50 milliárd forintot fordított T2DM és DPN kezelésére, egészségbiztosítási rendszerre gyakorolt terhük nagyon jelentős.
Eredményeinkkel rámutatunk arra, hogy jelentős kiadásokat fordítunk egy megelőzhető betegség kezelésére. Ha a megfelelő egészségpolitikai eszközökkel támogatjuk a prevenciót és az egészségtudatos szemléletmód erősítését, az így felszabadított források az egészségügy más területein lennének hasznosíthatók. Emellett az olyan innovatív forrásteremtési eszközök bevezetése, mint például a NETA hatékony módszer az egészségügyi ellátórendszer bevételi oldala erősítésének.