Basfia succiniciproducens növekedése és metabolit termelése különböző szubsztrátok felhasználása mellett
Abstract
Jelenkori életünk elképzelhetetlen műanyagok nélkül. A széles körben elterjedt
műanyagok problematikája viszont nemcsak az előállítás, hanem a felhasználást követően a
lebomlás vagy újrahasznosítás során is jelentkezik. A vegyipar által szintetizált polimerek
jelen pillanatban még javarészt fosszilis energiahordozókra alapulnak, valamint a hulladék
kezelése révén is jelentős mennyiségű nem megújuló energiaforrást használunk fel. Mindezt
számításba véve nyilvánvalóvá válik, hogy olyan módszerek kifejlesztésére és gyakorlatba
ültetésére van szükség, úgy a műanyagok előállításával, mint a termékek életciklusával
kapcsolatban, amelyek ezen fent említett negatív környezeti hatásokat csökkentik.
A közelmúltban a biotechnológia és a nagy áteresztőképességű technológiák rohamos
fejlődésével olyan új irányvonalakat ismerhettünk meg, melyekkel az előbbiekben
felsorakoztatott problematikák orvosolhatók és a vegyipart tehermentesíthetik.
A borostyánkősav egy ilyen, alternatív alapmolekula, melyet bioszintetikus úton
gyártanak különféle mikroorganizmusokat felhasználva. Az iparban már alkalmazott
természetes termelő törzsek az Actinobacillus succinogenes, Mannheimia succiniciproducens,
Basfia succiniciproducens, Saccharomyces cerevisiae, illetve az anyagcsere mérnökséggel
tervezett Escherichia coli is.
Jelen értekezésben a Basfia succiniciproducens törzset és a hozzá tartozó
számítógépes (in silico) metabolikus modellt felhasználva különféle elemzéseket és
vizsgálatokat végeztem a törzs szaporodását és metabolikus termelőképességét illetően. A
kutatásomat két nagy fázisra bonthatom: első lépésben az in silico metabolikus modell
bővítésére, és az ezzel való elemzésekre fektettem a hangsúlyt, míg második lépésben
laboratóriumi körülmények között vizsgáltam a törzs metabolikus termelőképességét,
egészen a borostyánkősav termelési technológiát megalapozó bioreaktorban végzett
kísérletekig. Gyakorlati kísérletek során széles szubsztrát spektrumot vizsgáltam
mikrolemezes kísérletekben. Ezt követően nagyobb térfogatban (lombikban) elemeztem a
törzset. Végül bioreaktorban, szabályozott körülményen adatokat gyűjtöttem a törzs
metabolikus profilját illetően. Az innen származó adatokat pedig, visszacsatolásként egy
újabb számítógépes predikció (előrejelzés) végrehajtására használtam fel. Az in
silico elemzéseimből kiderül, hogy a modell kibővítésével a két újonnan integrált szubsztrát
esetében - xilóz és glicerin - is elvégezhetők mennyiségi előrejelzések a borostyánkősav
hozamára vonatkozóan. Laborkísérleteim rámutattak arra, hogy a vizsgált baktériumtörzs
széles spektrumú szubsztrát hasznosító képességgel rendelkezik, valamint az alkalmazott
gázkeverék jótékony hatással van a törzs biomassza és borostyánkősav mennyiségére.