Káros környezeti hatások és a perinatális magzati veszteségek összefüggésének vizsgálata

Abstract

Célkitűzés: Jelen tanulmányunk célja az volt, hogy elemezzük a csernobili nukleáris katasztrófa által kibocsátott nagyfokú ionizáló sugárzás hatását a várandós anyákra és magzatjaikra Magyarországon. Feltártuk azt is, hogy a várandósság alatti koronavírus fertőzésnek milyen lehetséges szülészeti következményei lehetnek hazánkban. Anyag és módszer: A Központi Statisztikai Hivatal által biztosított 1981-1991. és 2018-2021. év közötti magyarországi terhességek, élve születések, terhességmegszakítások és korai- középidős- és kései magzati halálozás adatainak retrospektív elemzését végeztük. Vizsgálatunkban továbbá az 1981 és 1991 közötti anomáliák esetszámait is feldolgoztuk, amelyet a magyarországi Veleszületett Rendellenességek Országos Nyilvántartása (VRONY) biztosított. Eredmények: A Poisson trendelemzés növekvő tendenciát tárt fel a terhességmegszakítások arányában 1981 és 1991 között, amíg a középidős magzati halálozás csökkenő tendenciát mutatott. Összességében a fejlődési rendellenességek előfordulási aránya az 1980-as években csökkenő volt. Poisson trendelemzéssel megállapítottuk a terhességmegszakítások és az összes magzati halálozás folyamatosan csökkenő tendenciáját hazánkban mind a négy Covid járványhullám alatt. Következtetések: Az 1981 és 1991 közötti terhességmegszakítások számának növekedése részben tükrözheti az anyák fokozott szorongását is a csernobili katasztrófa utáni években. A középidős magzati halálozás csökkenése ugyanebben az időszakban a prenatális diagnosztika fejlődésének is betudható. Az összes magzati halálozás számának csökkenése a koronavírus járványhullámai alatt annak a következménye is lehet, hogy a várandós nők jobban odafigyeltek az egészséges életmódra. Összefoglalva, a jelen adatok arra utalnak, hogy sem a radioaktív sugárzásnak, sem a vírusfertőzésnek nem volt szignifikánsan negatív szülészeti hatása.