Metaforikus nyelvhasználat a magyart mint idegen nyelvet tanuló, B1 szintű japán anyanyelvű egyetemi hallgatók köztes nyelvében – írott produktumaik alapján. Az eredmények felhasználási lehetőségei a magyar mint idegen nyelv oktatásában

Abstract

A disszertáció témája a metaforikus kifejezések idegen nyelvi elsajátítása a Közös Európai Referenciakeret (KER) szerinti B1 nyelvi szinten lévő, japán anyanyelvű magyart mint idegen nyelvet tanuló egyetemi hallgatók köztes nyelvi jelenségei alapján. A metaforák és a disszertáció központi témáját alkotó metaforikus kifejezések nem pusztán egy nyelv lexikájának részét képezik, hanem a nyelv minden szintjét áthatják, ez pedig szükségessé teszi azt, hogy az idegennyelv-tanítás részét képezzék. A nyelv metaforái számos funkciót betöltenek a kommunikációban: érzelmeket fejeznek ki, segítik a reflektálást szavakkal nehezen megfogalmazható folyamatokra, fokozzák a diskurzus egy-egy szakaszának kifejező erejét, hozzájárulnak a diskurzus strukturálásához stb. A metaforák és egyéb frazeológiai egységek szintén megkönnyítik a társas interakciót, elősegítik a szövegkoherenciát, és reflektálnak az emberi gondolkodás alapvető mintáira. A metaforikus kifejezések arról is információval szolgálnak, hogy egy adott nyelv beszélői közössége hogyan konceptualizálja az őt körülvevő világot, ezért azok nemcsak lexikai (és grammatikai), hanem esztétikai és kulturális és társadalmi információt is hordoznak. Az idegennyelv-oktatásban fontosságuk ellenére nem helyeződik megfelelő hangsúly a metaforikus kifejezések tanítására és a szakirodalom is keveset foglalkozik a metaforikus kifejezések köztes nyelvi megjelenésével. A disszertáció empirikus kutatása két szempontból – a nyelvtanuló és az anyanyelvi beszélő perspektívájából – vizsgálja meg, hogy mely szempontokat szükséges figyelembe venni a metaforikus kifejezések idegen nyelvi órai keretek között történő oktatása során. A nyelvtanulók írásbeli produktumaikban detektálható metaforikus kifejezések – tanórán specifikusan tanult, AZ ÉLET EGY UTAZÁS fogalmi metaforához tartozóké és az önállóan használtaké – hibaelemzése egyrészt árnyalja a metaforikus kifejezések idegennyelvi elsajátításáról kialakult képet, másrészt pedig lehetséges kulcsot nyújt a metaforikus kifejezések tanításának metodológiájához. Az anyanyelvi beszélőknek a nyelvtanulók metaforahasználatával kapcsolatos attítűdjeit felderíteni kívánó kérdőíves vizsgálat eredményei rávilágítanak arra, hogy az anyanyelvi beszélők milyen jellegű – a metaforahasználatban ejtett – hibákat tartanak még elfogadhatónak, és hogy milyen módon vélekednek a nyelvtanulók által használt metaforákról. A disszertáció kutatási eredményeiből a B1 szintű japán anyanyelvű magyart mint idegen nyelvet tanuló diákok metafora-használatának tekintetében levonható egyik következtetés, hogy a metaforák nyelvi és fogalmi hibákat egyformán tartalmaznak. AZ ÉLET EGY UTAZÁS és az önállóan használt metaforák vizsgálata arra mutat rá, hogy nyelvi szempontból a morfológiai és a morfoszintaktikai szint jelenti a japán anyanyelvű magyart mint idegen nyelvet tanulók számára a legnagyobb kihívást. A két szint hibái között vannak olyanok, amelyek specifikusan a japán nyelvtanulói csoporttal hozhatók kapcsolatba (pl. a múlt idő egyeztetésének hibája), de olyanok is előfordulnak, amelyek más koordinátákkal rendelkező nyelvtanulói csoportok számára is gondot jelenthetnek célnyelvi transzfer jellegük miatt (pl. a definitív és indefinitív ragozás nem célnyelvinek megfelelő használata vagy a genitivusi vonzat hibái). A kutatás eredményei alapján szintén elmondható, hogy a kifejezések elsajátításának kezdetekor a nyelvtanulók elszigetelt elemként kezelik azokat, és nem képesek rugalmasan beilleszteni a nyelvtani kontextusba. Ez egy köztes nyelvi lépés, így várható, hogy az elsajátítás folyamán a köztes nyelvi forma egyre közelebb kerül a célnyelvihez. A két metaforacsoport nyelvi és fogalmi hibáinak összehasonlítása megengedi azt a – még specifikus kutatásokkal alátámasztásra szoruló – feltételezést is, hogy a metaforikus kifejezések fókuszált, tanórai keretek között történő elsajátítása mind a nyelvi, mind pedig a fogalmi használatra pozitívan hat. A nyelvi és fogalmi helyesség tekintetében az önállóan használt metaforák csoportja messze elmaradt AZ ÉLET EGY UTAZÁS fogalmi metaforáéitól. Az anyanyelvi beszélők magyart mint idegen nyelvet tanulók metafora-használatban elkövetett hibáival kapcsolatos attitudök vizsgálatára egy háromrészes kérdőív segítségével került sor. A kérdőív teljességéből két fő általános konklúzió vonható volt le. Az egyik, hogy a metaforák használatának értékelése az anyanyelvi beszélő szubjektív beállítottságától függ; a másik pedig hogy a metaforikus kifejezések rendkívül hibaérzékenyek, még egy apró hiba is negatív reakciót válthat ki az anyanyelvi beszélőből. Megfigyelhető volt, hogy a nem súlyos fogalmi és a metaforikus kifejezésben ejtett, de a megértést nem befolyásoló nyelvi hibákat az anyanyelvi beszélők nem értékelték negatívan, ugyanakkor a metaforikus kifejezésen kívüli nyelvi deviancia igazán zavarónak bizonyult számukra. A fogalmi és nyelvi hibák megítélése nagy mértékben függött súlyosságuk fokától, vagyis attól, hogy mennyire befolyásolták negatívan a kommunikációt. Úgy tűnik tehát, hogy az anyanyelvi beszélő a kommunikáció szempontjából az egyszerűséget, a világosságot és az egyértelműséget preferálja. Az empirikus kutatás alapján az az általános következtetés vonható le, hogy a metaforikus kifejezések tanítása fontos a magyar mint idegen nyelvi órán, és az anyanyelvi beszélők is pozitívan értékelik azok használatát, amennyiben nem okoznak fennakadást a kommunikációban. Tanórán tehát mindenképpen figyelembe kell venni, hogy a metaforikus kifejezések nagyon hibaérzékeny jelenségnek bizonyulnak. A nyelvoktatásra nézve ez azt jelenti, hogy a metaforikus kifejezések tanításától nem kell visszariadni, de a tanítás folyamán a nyelvtanuló nyelvtani ismereteinek és absztraháló képességének megfelelőeket kell bevezetni. Emellett arra is törekedni kell, hogy a nyelvtanulók legalább a megértést megakadályozó hibákat (alany-állítmány, birtokos, részeshatározó, igeidő stb. egyeztetése) ne kövessék el a célnyelvi produkció folyamán.