Nyelvi interakciók elemzése a szülészeti ellátásban - Magyar szaknyelv a külföldi szülésznőhallgatók képzésében
Abstract
Doktori értekezésem témája a szülészeti ellátásban megvalósuló nyelvi interakciók elemzése.
Kutatásomban egyrészt a szülésznő–szülő nő/kismama/anya kapcsolat, másrészt a felek közötti kommunikáció jellemzőinek leírására teszek kísérletet. A szülésznő–szülő nő/anya kapcsolatra vonatkozó nemzetközi és hazai kutatások (Attarha et al.; 2016, Howell et al.; 2020, Kende, 2002; Kisdi, 2016; Koppán, 2008; Lunda et al. 2018; Nuzum et al., 2017; Pascali-Bonaro et al., 2004; Rossiter, 2008; Rowe et al., 2002; Sengane, 2013; Stewart et al., 1995; Székely, 2022; Varga, 2011) eredményei szerves részét képezik a releváns kutatási kérdések megfogalmazásának. Mivel a szülésznő–szülő nő/kismama/anya kapcsolatát vizsgáló magyarországi kutatások száma csekély (Kende, 2002; Kisdi, 2016; Koppán, 2008; Székely, 2022), ezért a dolgozat eredményei értékes információkkal gazdagíthatják ezen terület szakirodalmát. A kutatás első felében a szülésznőkkel és az anyákkal készített interjúkban megjelenő narratív mintákat vizsgálom, melyekből egyrészt a jelenkori szülésznők és a kismamák közötti kapcsolat sajátosságait ismerhetjük meg, másrészt a szülészeti ellátással kapcsolatos körülményekről is információt kapunk. A kutatást biztosító kórház gyermekágyas osztályán a kismamákkal, a szülészeti osztályon a szülésznőkkel készített interjúk elemzését a narratív témaelemzés módszerével (Bruner, 1986; Polkinghorne, 1988) végzem. A kutatásba bevont szülésznők és nemrég szült anyák által elmondott történeteken keresztül igyekszem feltárni, hogy mi jellemzi a szülésznő–szülő nő/kismama között létrejövő kapcsolatot; milyen elvárásai vannak a vajúdó nőnek a szülésznő felé; milyen tapasztalatokat élnek át a felek a szülés folyamata során.
Dolgozatomban a felek közötti dominanciaviszonyok feltárására is kísérletet teszek. A terhesambulancián rögzített szülésznő–kismama beszélgetések elemzéséhez a konverzációelemzés kutatási kerete nyújt segítséget, mivel e módszer középpontjában annak ábrázolása áll, hogy a beszélgetőpartnerek hogyan hoznak létre újból és újból, a beszélt nyelv szabályozottsága alapján, a szabályrendszer elemei segítségével szituációkat, s ezáltal hogyan reprodukálnak bizonyos értelemben vett absztrakt intézményesült formákat. A konverzációelemzés módszere az intézményes kommunikáció kutatásában nagyon jól alkalmazható, lehetővé teszi a kutatók számára, hogy átfogóan elemezzék a kommunikációt az intézményen belül, és interpretálni tudják az emberek közötti kommunikáció dinamikáját.A terhesambulancián rögzített szülésznő/orvos és a kismama között megvalósuló interakcióban a felek közötti hierarchiaviszonyt a dialógusokban megfigyelhető mennyiségi arányok figyelembevételével igyekeztem meghatározni. A disszertációban bemutatom a szakember–páciens közötti rapport kialakításának, valamint fenntartásának technikáit, szintén a terhesambulancián rögzített hangfelvételek átiratainak vizsgálatán keresztül. Ugyanitt kísérletet teszek a szakemberek által használt szuggesztív kommunikációs technikák azonosítására és leírására.
A kutatási kérdések eredményeit alapul véve a Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Karának külföldi hallgatóinak hatékonyabb magyar mint idegen szaknyelvoktatására teszek javaslatokat.