A szálló porok (PM2,5, PM10) nyomelem-koncentrációjának (As, Cd, Ni, Pb) tér- és időbeli eloszlása valamint az emberi egészségre gyakorolt hatása Romániában
Author
Bodor Katalin
Metadata
Show full item recordAbstract
A légszennyezés problematikája egyidős az emberiséggel, kezdetekben a
légszennyezés mértéke helyi vagy legfeljebb regionális problémát jelentett, ellenben
napjainkban ez már globális mértéket ölt. A levegőszennyezés drasztikus növekedése
főként a gazdasági fejlődés mértékével magyarázható. A népességnövekedés és ebből
adódóan egyre több antropogén tevékenység (szállítás, energiatermelés, ipar, stb.) mind
nagymértékben hozzájárul a környezetszennyezés jelen mértékű magas szintjéhez.
Arányaiban tekintve a fosszilis energiahordozók égetése képviseli a
legjelentősebb terhet a környezetre. Az antropogén eredetű légszennyezés mellett
megkülönböztetünk természetes eredetű légszennyező anyagokat is.
Világviszonylatban törekednek a szennyező anyag kibocsájtás csökkentésére, ezért
számos javító intézkedést vezettek be, a fosszilis energiahordozókról való leválás és
környezettudatosabb életszemlélet alkalmazásával.
A légszennyezés egészségkárosító hatásait számos tanulmány, kutatás
bizonyítja, úgy rövid, mind hosszú távon káros hatással van az emberi egészségre,
hozzájárul a megbetegedések kialakulásához, és a korai elhalálozáshoz.
Elmondható, hogy a légszennyezés a környezetre és a közegészségügyre,
közvetetten pedig a gazdaságra is jelentős negatív hatással van, ezért nagyon célszerű
olyan integrált politikai programok bevezetése, amelyek a légszennyezés okát,
következményeit hivatottak csökkenteni, kiküszöbölni.
A légszennyezésnek való kitettség rövid távú tünetei közé tartozik a viszkető
szem, az orr és a torok fájdalom, a zihálás, a köhögés, a légszomj, a mellkasi fájdalom,
a fejfájás, az émelygés, valamint a légúti fertőzések. A magas koncentrációjú PM10
hosszú távú expozíciója számos egészségügyi hatást és korai halálozást okozhat, például
tüdőrákot, szív- és érrendszeri betegségeket, krónikus légúti betegségeket és allergiákat.
A PM10 elérheti a légúti légcső hörgő- és alveoláris régióit, a PM2,5 bejut a tüdőben és
akkumulálódik, az ultrafinom szálló por már a vérérekbe is képes átjutni, így károsítva
az emberi egészséget. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) jelentései alapján a
légszennyezés jelenti az egyik legnagyobb környezeti kockázatot az emberi egészégre
nézve, a megbetegedések és az elhalálozások 22%-a összefüggésben hozható a
légszennyezéssel.
Továbbá Románia esetében a légszennyezettségi szint változásához számos
tényező járul hozzá, mint például a komplex természet- és társadalomföldrajzi
diverzitása, a változatos domborzati viszonyok: minden domborzati forma (síkság,
dombvidék, fennsíkok, hegyek) megtalálható közel azonos arányban, és a Kárpátok
hegyvonulata adja az ország gerincét. A városok elhelyezkedése és fejlődése az
altalajkincsek változatosságához kapcsolódik. Mindezen gazdasági, földrajzi,
társadalmi tényező hatással van a szállópor-kibocsátásokra is. Kimutathatóan
megjelennek a térségben a határokon túlról érkező szennyeződések, melyek közt
találhatunk természetes és antropogén eredetűeket egyaránt.