Felnőtt populáció tápláltsági állapotának és táplálkozási szokásainak vizsgálata két egészségprogram keretében

Abstract

Kutatásunk célja volt felmérni felsőoktatásban tanuló 35 év alatti hallgatók, valamint 18–85 év közötti felnőttek egy reprezentatív csoportjának tápláltsági állapotát, táplálkozási szokásait és életmódbeli jellemzőit, valamint feltárni mindazokat az adatokat, amelyekkel jól definiálhatók a vizsgálatba bevont résztvevők táplálkozási és életmódbeli jellegzetességei. Az Energia-egyensúly Egészségprogram Egyetemistáknak projektből 4465 hallgató (1820 férfi és 2645 nő), az E-Harmónia Egészségprogramból 1024, Baranya/Zala megyében élő felnőtt (482 férfi és 542 nő) testtömegét, testösszetételét vizsgáltuk bioelektromos impedancia analízis (BIA) elvén működő OMRON HBF–511B–E készülékkel. Saját szerkesztéstű kérdőívet alkalmaztunk szociodemográfiai, táplálkozással, dohányzással, fizikai aktivitással kapcsolatos kérdésekkel. Az E-Harmónia program esetében derék- és csípőkörfogatot is mértünk, továbbá élelmiszer-fogyasztási gyakorisági kérdőív és háromnapos étrendi napló került kitöltésre. Az antropometriai adatokból többek között testtömegindexet (BMI), derék-csípő hányadost (WHR), derék-testmagasság hányadost (WHtR) számoltunk. A BMI alapján a hazai diákok csekély hányada volt elhízott (férfiak 5%-a, nők 2%-a), ugyanakkor a férfiak 16,3%-a, a nők 6,9%-a kiemelkedően magas testzsírszázalékkal rendelkezett. Az egészségügyi tanulmányokat folytatók, mindkét nem esetében, többször illesztettek étrendjükbe teljes értékű gabonafélét, zöldséget, gyümölcsöt, kevesebbszer alkoholos italokat, de ritkábban sportoltak (p<0,05). A WHtR normál értékét meghaladók (≥0,5 cm) szinte teljes egészében (99,6%) lefedték a BMI-vel meghatározott elhízás kategóriáját. A „zsíros húsok, húskészítmények, belsőségek” étrendi komponens pozitív irányú szignifikáns összefüggést mutatott a korral (r = 0,147), mindkét nemnél a BMI-vel (rférfiak = 0,135; rnők = 0,143), a derékkörfogattal (rférfiak = 0,158; rnők = 0,132), a WHR-rel (rférfiak = 0,161; rnők = 0,125), a WHtR-rel (rférfiak = 0,186; rnők = 0,147). A „hús és felvágott mentes” étrendi preferencia negatív hatással volt számos antropometriai mutatóra, indirekten gyengítette a kor hatását a BMI (βab = −0,023; CI = [−0,042; −0,006]) a derékkörfogat (βab = −0,028; CI = [−0,047; −0,011]), a WHR (βab = −0,019; CI = [−0,037; −0,002]), a WHtR (βab = −0,020; CI = [−0,037; −0,004]) emelkedésére. Az orvos- és egészségtudományi képzésben való részvétel előnyösebb táplálkozási szokásokat mutatott. A WHtR kalkulációjával és a BIA elvén működő testösszetétel analizátor alkalmazásával a tápláltsági állapot árnyaltabb értékelése valósítható meg. A zsíros húsok, húskészítmények nagyobb étrendi aránya növelheti, a húsmentes táplálkozás preferálása mérsékelheti a korral bekövetkező elhízási mutatók értékének emelkedését, így az ilyen tendenciájú étrendi módosítások csökkenthetik a kardiovaszkuláris megbetegedések kialakulásának kockázatát.