A fizikai aktivitás és fizikai fogyatékosság kapcsolata neurológiai, mozgásszervi és belgyógyászati kórképek esetén az 50 év feletti korosztályban
Abstract
Az idősödő magyar társadalom rossz egészségi állapottal és alacsony fizikai aktivitással bír, hasonlóan a különböző fogyatékossággal élő személyekhez. A tanulmányunk célja volt két mérőeszközök hazai validálásával hozzájárulni a fizikai aktivitás és fizikai fogyatékosság könnyű és gyors önregisztrálásához. További célunk megvizsgálni a fizikai aktivitás és a fizikai fogyatékosság közötti kapcsolatot a hazai lakosság körében. A validálás, mind a Health Assessment Questionnaire Disability Index (HAQ-DI), mind a Rapid Assessment of Physical Activity (RAPA) kérdőív esetében Beaton és munkatársai (2000) által megfogalmazott többlépcsős folyamat alapján történt. A hazai lakosság felmérése során az általunk validált kérdőívek kitöltetése által felmértük a neurológiai, mozgásszervi és belgyógyászati betegséggel rendelkezők állapotát. A két kérdőív validálásával (Egészségértekelő Kérdőív Fogyatékossági Index – EKFI: Chronbach = 0,912; Fizikai Aktivitás Gyors Értékelése Kérdőív – FAGYÉK: Cronbach-alfa=0,584) megbízható eszközöket találtunk a fogyatékosság mértékének felmérésére és értékelésére, továbbá az idősebb generáció erősítő, - és nyújtó edzési szokásait is felmérő, a fizikai aktivitás mértékét értékelő kérdőívek által. A fizikai fogyatékosság és fizikai aktivitás szoros kapcsolatban állnak egymással, de kölcsönhatásaik vizsgálata rendhagyó jelen diplomadolgozatban. Szignifikáns különbség mutatkozott az EKFI eredményekben (p<0,001). Kiemelendő a neurológiai, köztük is nagy arányt képviselő gyermekbénulásos betegek rossz funkcionális állapota (EKFI: 1,35; min-max:0-3), a mozgásszervi betegségekkel küzdők mérsékelt (EKFI: 0,74; min-max: 0-2,75) akadályozottsága és a belgyógyászati problémákkal élők minimális funkcionális elmaradása (EKFI: 0,36; min-max: 0-1,50). A vizsgált betegek elmaradó funkcionalitása a FAGYÉK1 pontszámban mutatkozott meg leginkább (p=0,006), a FAGYÉK összpontszám (p=0,207) és FAGYÉK2 (p=0,471) értékek nem mutattak szignifikáns különbséget az egyes csoportok között. A kapott eredmények hozzájárulhatnak és alapját jelenthetik egyes jövőbeni fogyatékosság-ügyi kutatásoknak és előrelépést jelenthetnek az egyes betegségek esetén javasolt és célszerű fizikai aktivitás adekvát meghatározására.