Az egészégértés szerepe kritikus helyzetekben – Az egyén megfelelő szerepének megtalálása a döntéshozatalban a hozzá legközelebb eső szinten

Abstract

Az egyén saját egészségével kapcsolatos döntések meghozatalához és a társadalom egészségi állapotáról formált kép kialakításához elengedhetetlenül fontos az egészségértés megfelelő szintjének kialakítása. Az alacsony egészségértési szint szoros összefüggést mutat a szocio-demográfiai- és ökonómiai, valamint az iskolázottsági mutatókkal. Az egészségértés alacsony szintje növeli a kórházi felvételek és újrafelvételek számát, az egészségügyi kiadásokat és rontja a beteg kilátásait a betegségével kapcsolatosan, hatással van a gyógyszerszedési szokásokra, orvos-beteg kommunikációra és beteg compliance mértékére is. Kutatásunk célkitűzései arra irányultak, hogy felmérjük különböző populációk (magyar lakosság, egyetemi hallgatók) esetében az egészségértési szintet, összehasonlítsuk a különböző mérőeszközöket, valamint összevessük a digitális és szubjektív egészségértési szintet. Kutatásunkból egyértelműen kitűnik, hogy a hátrányos helyzetű régió (Ormánság) egészségértési szintje nagyban elmarad az országos átlagtól. Azon betegek egészségértési szintje, akiknek a vizsgálatot megelőző 12 hónapban szükségük volt sürgősségi ellátásra, nem rosszabb, mint a többi megkérdezetté. Azon betegek, akik magasabb egészségértési szinttel rendelkeznek, jobbnak ítélik meg a betegellátást, elégedettebbek, mint azok, akiké alacsony. Az alacsony kardiovaszkuláris rizikóbecsléssel rendelkezők magasabb egészségértési szinttel rendelkeznek, mint a magas vagy nagyon magas rizikóbecslésű társaik. Az egyetemi hallgatók tekintetében, az évfolyam és a szakirány nem befolyásolta egyértelműen a hallgató egészségértési szintjét. A COVID-19-cel kapcsolatosan az, hogy valaki orvos- és egészségtudományi szakterületen tanul nem mutatott szignifikáns összefüggést az egészségértési szinttel. Továbbá a hallgatók a digitális egészségértési skálán jobb eredményeket értek el, mint a szubjektív egészségértési skálán. Ha valakinek magasabb digitális egészségértése volt, ő alacsonyabb szubjektív egészségértéssel rendelkezett. Összességében elmondható, hogy Magyarországon fontos lenne az egészségértés szemszögéből a hátrányos helyzetű és magas rizikóbecsléssel rendelkezőkre nagyobb figyelmet fordítani, valamint a hallgatókat segíteni kell a megfelelő egészségértési szint elérésében nem csak a digitális világban, de a mindennapokban is.