The impact of the COVID -19 pandemic on the health behaviour of Hungarian secondary school students during the distance learning period

Abstract

A COVID-19 járvány megjelenése nagymértékben megváltoztatta az emberek mindennapi életét. A világ kormányai számos intézkedést vezettek be a fertőzés lassításával és a vírus megállításával kapcsolatban. Az intézkedések között első helyen a mobilitás korlátozása állt, ami nagy hatással volt a mentális és fizikai egészségünkre egyaránt. A kutatás a pandémia alatt elrendelt távoktatási időszakban a középiskolás korosztály körében az egészség egyes összetevőiben bekövetkezett változások hatásait vizsgálja. Fókuszban fizikai aktivitásuk, képernyő előtt eltöltött idejének, alvás idejének változása, valamint a mentális egészségi állapotuk szubjektív megítélése áll. Keresztmetszeti vizsgálatban önbevallásos kérdőív felhasználásával nagy elemszámú csoport (N=2508) bevonásával vizsgálja az említett összetevőkben bekövetkezett változásokat, összehasonlítva a távoktatás bevezetése előtti és a távoktatás alatti időszakokat. A tanulmány bemutatja a vizsgálatban résztvevőket, az adatgyűjtési és feldolgozási folyamatot, annak módszertanát majd az alkalmazott statisztikai elemzést. A kutatás eredményeit négy publikált a tanulmány tematikai sorrendben mutatja be, elsőként a fizikai aktivitásban bekövetkezett változásokat (aerob testmozgás, izomerősítés és csapatsportok) és a képernyő előtt töltött idő változását, majd a nemek és korcsoportok közötti különbségeket elemzi szociodemográfiai és antropometriai szempontból. Beszámol az életkor és a nemek közötti különbségekről a fizikai aktivitás, az alvással töltött idő tekintetében. Ezt követően a fizikai aktivitásra és az egészségi állapot szubjektív megítélésére összpontosít nemekre, életkorra és földrajzi régiókra vonatkozóan, valamint arra, hogy ezek az észlelések hogyan változtak a távoktatás során. Végül az egészség- és kockázati magatartásmódok változásainak a mentális problémákra gyakorolt hatását vizsgálja, és a mentális problémák szempontjából veszélyeztetett csoportot mutatja be a magyar serdülők és fiatal felnőttek körében. Megállapítja, hogy a távoktatási időszak alatt mindegyik vizsgált típusú fizikai tevékenység csökkent. A képernyő előtt töltött idő jelentősen növekedett tanulók körében. Az alvásra fordított idejük nőtt a távoktatási időszakban. Feltárja, hogy mentális egészségük szubjektív önértékelései a magányosság és a reménytelenséget illetően romlottak, és "magányosabbnak" érezték magukat a távoktatási időszakban. Azonosítva egy veszélyeztetett csoportot rámutat arra, hogy a tanulók jelentős hányada, közel egyötöde és egynegyede mutatott közepes/súlyos reménytelenséget vagy nagyfokú magányosságot, amelyek a serdülő nők körében kifejezettebbek voltak. Azok a diákok, akiknek kevesebb barátjuk van, kevesebb időt töltenek képernyő előtt, és gyakran/nagyon gyakran érzik magukat magányosnak, nagyobb valószínűséggel szenvednek közepes/súlyos reménytelenségben, magas magányossággal. A nemzetközi tanulmányokkal összhangban rámutat, hogy a COVID-19 világjárvány a magyar serdülők és fiatal felnőttek vizsgált csoportjában jelentős mentális egészségügyi problémákkal jár. A pandémiás helyzetnek a mentális egészségre gyakorolt következményei jelentősek lehetnek ebben a fiatal populációban.