Térvizsgálati módszerek és gazdaságföldrajzi térszerkezet: kismintás vizsgálatok eredményei Vas és Zala megyei mezőgazdasági vállalkozások kapcsolatrendszerének példáján, különös tekintettel a gazdaság- és településföldrajzi hálózatokra
Abstract
A térelméleti vizsgálatok aktualitása napjainkban megkérdőjelezhetetlen. Az
elmúlt időszakban a világ nagyon gyorsan, nagy mértékben változott meg körülöttünk.
A 2020 tavaszán kezdődött koronavírus-járvány a mindennapi élet, így a munkavégzés,
a gazdaság, a gazdasági kapcsolatok minden területét átalakította. Az ellátási láncok
erős próbatételnek voltak kitéve: a határok ideiglenes és részleges lezárása rámutatott
arra, hogy mennyire függnek mindennapjaink, illetve mennyire függ a gazdaság és a
gazdasági szervezetek működése azoktól a kapcsolatoktól, amelyek átnyúlnak
határainkon
A járvánnyal párhuzamosan egyre jobban érezzük a klímaváltozás hatásait.
Központi kérdéssé vált, hogy az egyes aktorok – fogyasztók, vállalatok, intézmények,
kormányzatok – miként tudják csökkenteni a károsanyag-kibocsátásukat. Ebben az
összefüggésben – vállalatok esetében – már nem csak az a lényeges, hogy profitot
maximalizáljanak (vagy optimalizáljanak), hanem az is, hogy ezt olyan módon tegyék,
ami mind a társadalom, mind a környezet számára pozitív (vagy a lehető
legminimálisabb negatív) hatással jár (Richardson 2020).
A harmadik, a térelméletek aktualitását adó esemény a 2022 februárjában kezdődött
orosz-ukrán háború. A háború rávilágított arra, hogy a 20-21. században kialakul ellátási
láncok mennyire törékenyek és milyen könnyen felborulhatnak: ismét határok válnak
átjárhatatlanná, üzleti kapcsolatok szűnnek meg, valamint a korábban stabil áramlások –
nyersanyag, energiahordozó, késztermék, élelmiszer, munkaerő – nagyon gyorsan
átalakulnak. A korlátok sok esetben nem fizikaiak, hanem politikaiak: milyen mozgásokat
és kapcsolatoka enged meg, tilt meg vagy éppen nem preferál adott ország.
A gazdasági tér, a gazdasági térben létrejövő és működő vállalkozások
vizsgálatának szerepe ezért a közeljövőben fel fog értékelődni: egyre több vállalati,
illetve stratégiai döntésben figyelembe kell venni nem csak magát a távolságot, hanem
egyéb tényezőket is.
Ehhez a szükségszerűen új térfelfogáshoz kíván hozzájárulni a jelen disszertáció.
Egyrészt rendszerezi és egymás mellé teszi azokat az elméleteket, amelyek a gazdasági
teret nem csak leírják, hanem számszerűsítik is. Másrészt egy szűk, speciális terület –
növénytermesztés – esetében empirikus adatok alapján fel is térképezi egyes vállalatok
kapcsolatait és ezeken keresztül a térszerkezetet és a településföldrajzi hálózatokat.