A területiség dimenziói gróf Klebelsberg Kunó oktatáspolitikájában - különös tekintettel Baranya megyére
Abstract
Maga a dolgozat kiindulópontja a klebelsbergi életmű, fókuszpontja ugyanakkor a térbeliség. Nem
lehet azt állítani, hogy a trianoni traumára kulturális alapokon álló nemzetpolitikai választ kínáló
klebelsbergi program alapvetően területi politika lenne. Azt sem igazán lehet meggyőződéssel
vallani, hogy valami korai, átfogó regionális politika integráns része lenne. Ugyanakkor annak az
időszaknak a jellegzetes terméke, amikor a cselekvő állam felismeri és formálni kezdi a területi
különbségek problematikáját. azonban amikor szakpolitikai és társadalmi problémákat kíván
orvosolni, a klebelsbergi kultúrpolitika óhatatlanul területi dimenziót ölt – és így válik, a leginkább
közismert aspektusaként az Alföld sajátos kihívásaira reflektáló politikai cselekvéssé.
A dolgozatban be kívánom mutatni, hogy az a kép, amely elősorban éppen így, az Alföld
kérdéskörével kapcsolja össze a klebelsbergi kultúrpolitikát, nem teljes és némileg egyoldalú.
Valójában a legtöbbet citált és a leginkább közismert népiskolai program (benne a „tanyasi
iskolaépítésekkel”) sem kizárólag az Alföldre fókuszált. Ezért aztán a programot, illetve annak
hatásait célszerűnek látszott több léptékben, országos, megyei és helyi dimenziókban is
megvizsgálni és bemutatni. A dolgozat azzal a reménnyel készült, hogy az árnyaltabb, komplexebb
kép segít kiemelni az életmű valódi értékeit, némileg kiragadja azt a neonacionalizmus körüli,
jellemzően ideológiai diskurzusból és elhelyezi azt a korai hazai területileg releváns politikák
sorában.