A figyelem és a munkamemória kolinerg modulációjának vizsgálata magatartásfarmakológiai módszerekkel rhesus majmokban PhD értekezés

Abstract

A figyelemi és memória funkcióknak meghatározó szerepük van a környezetből érkező ingerek optimális feldolgozásában. A figyelmi funkciók az adott időben történő események feldolgozásában, valamint a még meg nem történt események előre jelzésében egyaránt kiemelt jelentőséggel bírnak. A figyelem biztosítja a bizonyos időskálán belül várható eseményekre történő szenzoros és motoros felkészülést. Az expektancia (vagy időbeli orientáció) a figyelem azon állapota, ami nem feltétlenül akaratlagosan vagy tudatosan, felkészíti az idegrendszert arra, hogy egy esemény mikor és milyen valószínűséggel következhet be (Nobre és van Ede 2018). A környezet ingereire adott megfelelő válaszokat a munkamemória optimális működése biztosítja. A munkamemória (working memory, WM) esetében az információ gyors hozzáférhetősége lehetővé teszi az emléknyomok azonnali felhasználását a viselkedés tervezésében és kivitelezésében (Cowan 2008; Miller és mtsai. 1960). A kolinerg rendszernek és az acetilkolin (ACh) neurotranszmitternek alapvető szerepet tulajdonítanak a figyelmi (Lawrence és Sahakian 1995) és a memória (Drachman 1974) funkciók kialakításában egyaránt. Neurokognitív zavarok (pl.: Alzheimer kór) esetén a kolinerg rendszert érintő deficitek negatívan befolyásolják a figyelmi és memória funkciókat (Blokland 1995; Everitt és Robbins 1997; White és Ruske 2002). Az Alzheimer kór tüneteinek enyhítésére a széles körben elterjedt acetilkolin észteráz enzim blokkoló donepezilt alkalmazzák (Hampel és mtsai. 2018). A jelenleg használatban lévő hatóanyagok hatásainak pontosabb megismeréséhez és az új gyógyszerjelölt vegyületek hatékonyságának teszteléséhez elengedhetetlen magatartásfarmakológiai állatkísérletes vizsgálatok elvégzése. Főemlősökön a figyelmi funkciókat a pszichomotoros vigilancia teszttel (PVT), a munkamemóriát pedig a késletetett minta-felismerési teszttel (DMTS) vizsgálhatjuk. A muszkarinos acetilkolin receptor antagonista szkopolamin alkalmazása lehetőséget biztosít a neurokognitív zavarok időszakos farmakológiai modellezésére. Irodalmi adatok alapján a szkopolamin alkalmazásával az Alzheimer kór tüneteihez hasonló hatásokat válthatunk ki, vagyis a szkopolamin időszakosan rontja a figyelmi funkciókat (Klinkenberg és Blokland 2010) és a munkamemóriát (Taffe és mtsai. 1999). Ez lehetőséget biztosít, hogy állatkísérletes körülmények között a kognitív teljesítmény javítását célzó hatóanyagokat a szkopolamin teljesítményrontó hatásával szemben vizsgáljunk. Az ilyen vizsgálatok eredményei nem csupán a neurokognitív tünetek 2 állatkísérletes modellezésében bírnak jelentőséggel, hanem hozzájárulhatnak a kolinerg rendszerhez köthető figyelmi és memória folyamatok sejtszintű mechanizmusainak pontosabb megértéséhez is.