A figyelem és a munkamemória kolinerg modulációjának vizsgálata magatartásfarmakológiai módszerekkel rhesus majmokban PhD értekezés
Abstract
A figyelemi és memória funkcióknak meghatározó szerepük van a környezetből érkező
ingerek optimális feldolgozásában. A figyelmi funkciók az adott időben történő események
feldolgozásában, valamint a még meg nem történt események előre jelzésében egyaránt kiemelt
jelentőséggel bírnak. A figyelem biztosítja a bizonyos időskálán belül várható eseményekre
történő szenzoros és motoros felkészülést. Az expektancia (vagy időbeli orientáció) a figyelem
azon állapota, ami nem feltétlenül akaratlagosan vagy tudatosan, felkészíti az idegrendszert
arra, hogy egy esemény mikor és milyen valószínűséggel következhet be (Nobre és van Ede
2018). A környezet ingereire adott megfelelő válaszokat a munkamemória optimális működése
biztosítja. A munkamemória (working memory, WM) esetében az információ gyors
hozzáférhetősége lehetővé teszi az emléknyomok azonnali felhasználását a viselkedés
tervezésében és kivitelezésében (Cowan 2008; Miller és mtsai. 1960).
A kolinerg rendszernek és az acetilkolin (ACh) neurotranszmitternek alapvető szerepet
tulajdonítanak a figyelmi (Lawrence és Sahakian 1995) és a memória (Drachman 1974)
funkciók kialakításában egyaránt. Neurokognitív zavarok (pl.: Alzheimer kór) esetén a kolinerg
rendszert érintő deficitek negatívan befolyásolják a figyelmi és memória funkciókat (Blokland
1995; Everitt és Robbins 1997; White és Ruske 2002). Az Alzheimer kór tüneteinek enyhítésére
a széles körben elterjedt acetilkolin észteráz enzim blokkoló donepezilt alkalmazzák (Hampel
és mtsai. 2018).
A jelenleg használatban lévő hatóanyagok hatásainak pontosabb megismeréséhez és az
új gyógyszerjelölt vegyületek hatékonyságának teszteléséhez elengedhetetlen
magatartásfarmakológiai állatkísérletes vizsgálatok elvégzése. Főemlősökön a figyelmi
funkciókat a pszichomotoros vigilancia teszttel (PVT), a munkamemóriát pedig a késletetett
minta-felismerési teszttel (DMTS) vizsgálhatjuk. A muszkarinos acetilkolin receptor
antagonista szkopolamin alkalmazása lehetőséget biztosít a neurokognitív zavarok időszakos
farmakológiai modellezésére. Irodalmi adatok alapján a szkopolamin alkalmazásával az
Alzheimer kór tüneteihez hasonló hatásokat válthatunk ki, vagyis a szkopolamin időszakosan
rontja a figyelmi funkciókat (Klinkenberg és Blokland 2010) és a munkamemóriát (Taffe és
mtsai. 1999). Ez lehetőséget biztosít, hogy állatkísérletes körülmények között a kognitív
teljesítmény javítását célzó hatóanyagokat a szkopolamin teljesítményrontó hatásával szemben
vizsgáljunk. Az ilyen vizsgálatok eredményei nem csupán a neurokognitív tünetek
2
állatkísérletes modellezésében bírnak jelentőséggel, hanem hozzájárulhatnak a kolinerg
rendszerhez köthető figyelmi és memória folyamatok sejtszintű mechanizmusainak pontosabb
megértéséhez is.