A magyar tárgyiasság. Tipológia és történeti vázlat

Abstract

Dolgozatom első részében a világirodalmi tárgyiasság kezdetétnek fontos szerzőit és recepciójukat vizsgálom az irodalomelméleti fogalomhasználatra fókuszálva, majd a magyar tárgyiasság szempontjából meghatározó költők, s a róluk szóló fontosabb elméleti szövegek alapján próbálom rekonstruálni a széttartó fogalomhasználatot (és ebből fakadóan a csoportosítás) anomáliáit. Ezt követően egy lehetséges tárgyiasságtipológiát mutatok be. A tipológiát primer szövegek (versek) értelmezése-csoportosítása során állítottam fel, s célja, hogy segítségével leírhassam, mi is a tárgyiasság; egyes típusai milyen jellegzetességeket mutatnak. Ettől a rendszerezéstől azt remélem, hogy közelebb segít a tárgyiasság alakulástörténeti megismeréséhez, azon belül is a magyar tárgyiasság lírai tradíciójának fölméréséhez, s hogy segítségével a későbbiekben kimutatható, milyen hatást is gyakorol a kortárs magyar irodalomra ez a paradigma. A tipológia merev (és olykor leegyszerűsítő) keretrendszernek tűnik, mint minden osztályozás, azonban tisztában vagyok azzal, hogy vegytiszta kategóriák az irodalomban nem léteznek, így egy-egy vers természetesen szét is feszíti saját kategóriájának határait, az áttekintéshez mégis szükséges volt ezzel dolgoznom.