A KEZDŐDŐ FELNŐTTKORÚ FIATALOK EGÉSZSÉGTUDATOS MAGATARTÁSÁNAK VIZSGÁLATA POZITÍV PSZICHOLÓGIAI MEGKÖZELÍTÉSBEN: A jóllét, a pozitív-negatív érzelmek megfelelő aránya és az önegyüttérzés mint az egészségvédő magatartás erőforrásai

Abstract

A dolgozat célja, hogy vizsgálja a kezdődő felnőtt korosztály (18-29 év) felnőtt szerep betöltöttségét, pozitív mentális egészségét, egészségtudatos magatartását és ezek egymással való kapcsolatát. A pozitív mentális egészség kapcsán a jóllétet; a megélt pozitív és negatív érzelmeket; valamint az önegyüttérzést helyeztük a kutatás fókuszába. Öt hipotézist és egy kutatási kérdést fogalmaztunk meg. A kutatás nem valószínűségi mintavétellel, papír alapú és online kérdőívek kitöltésével történt, a következő mérőeszközökkel: saját szerkesztésű kérdések (szociodemográfiai adatok, egészségtudatosság). Validált tesztek a pozitív mentális egészség mérésére: WHO Jól-lét kérdőív (Susánszky és mtsai, 2006); Élettel való Elégedettség (Martos és mtsai, 2014); Pszichológiai Jóllét Kérdőív (Oláh, személyes közlés); Boldogság Orientáció Skála (Szondy és Martos, 2014); Pozitív és Negatív Affektivitás Skála (Gyollai és mtsai, 2011); Önegyüttérzés (Sági és mtsai; 2013). A 860 fős mintát 27% férfi és 73% nő alkotja, az átlag életkor 22,56 év (SD=2,99). A minta fiataljainak többsége csak részben töltötte még be a felnőtt szerepet és az egészségtudatosságuk is mérsékelt fokú. A kapott eredmények alátámasztják azt a feltevést, hogy a pozitív mentális egészség (azaz a magas szintű jóllét, boldogság és pozitív érzelmek megtapasztalása) erőforrásként lehetővé teszik más pszichés funkciók magasabb szintű, pozitív működését, amit például a jól működő egészségtudatosságban érhetünk tetten.