A gazdasági társaságok célja a XXI. században – a jogi szabályozás lehetőségei a társadalmilag hasznos működés elősegítése érdekében

Abstract

A társaság céljáról való gondolkodás olyan téma, amely különösen időszerűnek tekinthető. Az alapproblémát az okozza, hogy a kapitalizmus jelen formájának a működéséhez elengedhetetlen az állandó növekedés. Bár a klasszikus közgazdaságtan egyik alaptétele az erőforrások szűkössége, azonban a rendelkezésre álló természeti erőforrások végessége viszonylag későn került a közgazdasági gondolkodás látószögébe. Ezt az elméleti holtteret jól példázza, hogy a természeti környezetünk fokozott pusztulása, a növekvő társadalmi egyenlőtlenségek, valamint a ciklikusan visszatérő gazdasági visszaesések. E megállapítások tükrében válik különösen jogossá az az elvárás, hogy e vállalatok az erejükkel ne éljenek vissza, és „jó polgárokként” viselkedjenek. A vállalatok részéről az utóbbi évtizedekben bár láthatunk jeleket arra nézve, hogy elismerik a működésükből származó problémákat. Például szolgál a vállalatok társadalmi felelősségvállalásának gondolatisága (corporate social responsibility, CSR), amely keretében a vállalatok milliárdokat szánnak olyan programokra, amelyek segítségével többek között a saját tevékenységükből származó ártalmakat kívánják csökkenteni. A kutatás egyik kulcskérdése volt, hogy vajon a társasági forma jellegzetességei szükségszerűen magában hordozza-e azt, hogy visszaéljenek vele? Ezzel egyidejűleg felmerül a kérdés, hogy vajon a társasági jog reformja jelentheti-e a kulcsot ahhoz, hogy a vállalati visszaéléseket megelőzzék és a társaságok működését a fenntartható, kiszámítható és a teljes társadalom számára hasznos útra tereljék? A fenntartható társaságra (sustainable company) vonatkozó követelményeknek leginkább a „cél-vezérelt” (purpose driven) társaság felel meg, mert a társadalmilag helyes működés szempontjait a menedzsment döntéshozatalába szervesen beemeli. Ehhez azonban meg kell haladni a jelenleg domináns narratívát a társaság céljáról, amely le kívánja szűkíteni a társaságokat a rövid távú részvényesi akaratot kiszolgáló szerződési eszközre. A magyar társasági jog a diszpozitivitásban rejlő rugalmassága csak akkor nyújthat alkalmas környezetet a társadalmilag hasznos, a fenntarthatóság szempontjainak leginkább megfelelő cél-vezérelt működéshez, ha további kiegészítő szabályok kerülnek megalkotásra a szűkebb és tágabb értelemben vett társasági jogi területeken. A magyar társasági jog jelen formájában tehát alkalmas alapokat nyújthat a cél-vezérelt működéshez, mivel jogszabály nem írja elő a tagi érdekek elsőbbségét, illetve kizárólagosságát.

Finding the purpose of the corporation is a topic that is especially relevant. The main problem is caused by the fact that capitalism requires endless growth in order to function properly. While scarcity is the main focus of classic economics, economic thought have only recently started to pay attention to the possible depletion of resources. This theoretical blindspot is underlined by the destruction of environment, the increasing social inequality, and the cyclically returning economic downturns. In light of these statements it becomes especially expected from corporations to not abuse their powers and to act like „model citizens”. While we have seen signs from these corporations that they acknowledge the problems arising from their activities. One example would be the emergence of corporate social responsibility (CSR) during the course which corporations are spending billions on programmes to alleviate the harms caused by their corporate activities. A key question was whether it is an inevitable consequence of the corporate form to enable abuses? Concurrently, could corporate law reform be the key to prevent corporate abuses and to lead corporate activities on the path of sustainability, accountability and utility for the whole society? The „purpose driven” company is the most suitable way of creating a sustainably company, as the criteria of social utility is organically integrated within the management’s decisional framework. In order to create such corporations it is essential to leave behind the dominant narrative about corporate governance and corporate purpose which narrowed down the scope and purpose of corporations to profitmaximising contractual devices. The dispositivity of Hungarian corporate law can only facilitate a socially beneficial, sustainable and purpose-driven corporate activity if legislation included a few more auxiliary rules. Thus, Hungarian corporate law in its current state could provide good basics for purpose-driven companies as there is no legal rule on shareholder primacy.