A Magyarországi devizahitelezés kialakulását elősegítő pénzügyi és jogi tényezők és a devizaválság megoldásának jogi, gazdasági eszközei
Abstract
A 2008-as pénzügyi válság hatására a forint árfolyama a svájci frankhoz képest leértékelődött, és az devizahitel adósok fizetésképtelenné váltak. Tekintettel arra, hogy az adósok általában a fedezeti ingatlanjaikban laktak, így a százezres nagyságrendű bedőlt hitelek társadalmi mértékű problémát okoztak.
Az adósok a szerződések érvénytelenségének megállapítása iránt indítottak pereket, amelyek nyomán a Kúria több jogegységi döntést is meghozott az egységes ítélkezés kialakítása érdekében. A Kúria jogegységi döntései feltárták, hogy a devizahitelezés során milyen hiányosságok adódtak, mind jogalkotási, mind ellenőrzési, mind pedig felügyleti szinten. A központi szervek mulasztásai miatt az állam központi beavatkozása is indokolt volt.
A külföldi példákat vizsgálva megállapítható, hogy hazánk tette a legkevesebbet a devizahitelezés elterjedésének megakadályozása érdekében, és ezzel egyenes arányban hazánkat érintette a legsúlyosabban a devizaválság is. A külföldi példák igazolták, hogy egyrészt az Euro mint fizetőeszköz bevezetése, másrészt az ellenőrzés és felügyeleti szervek tevékeny közreműködése érdemben volt képes befolyásolni a devizahitelezés elterjedését.
Az állam éjjeliőr funkcióját nem tudja hatékonyan ellátni, és a gazdasági növekedést veszélyeztető külső hatások (ellátási láncok elakadása, járvány, háború) ellensúlyozására nem tud érdemi intézkedéseket alkalmazni. Az állami költségvetés magas államháztartási hiánya miatt a kormányzat kényszerpályán mozog, és nincs átgondolt hosszútávú gazdaságpolitikai stratégia. Ezen körülmények mellett hazánk nem tud lépést tartani a szomszédos államokkal az Európához való felzárkózás során.
After the financial crisis in 2008, the forint depreciated against the Swiss franc and debtors became insolvent. The basic rule of mortgage lending is that, in the event of a default, the financial institution can obtain satisfaction from the property that is secured. Given that the debtors usually lived in their collateral property, defaulting loans in the hundreds of thousands of euros were a problem of social proportions.
The debtors brought actions for a declaration that the contracts were invalid, which led to several case-law rulings by the Curia in order to establish uniform case-law. The judgments of the Curia have revealed the shortcomings of foreign currency lending, at legislative, control and supervisory level. The failings of central bodies also justified central intervention by the state.
It can also be concluded that, looking at examples from abroad, Hungary has done the least to prevent the spread of foreign currency lending and, in proportion, has been the most severely affected by the currency crisis. Foreign examples have shown that the introduction of the euro as a currency, on the one hand, and the active involvement of control and supervisory bodies, on the other, have been able to have a significant impact on the spread of foreign currency lending.
The state cannot effectively perform its function as a night watchdog and cannot take meaningful measures to counter external shocks to economic growth (supply chain disruption, epidemics, war). The high public deficit in the state budget keeps the government on a forced path and there is no well thought-out long-term economic policy strategy. Under these circumstances, Hungary cannot keep pace with its neighbours in catching up with Europe.