Az okság szintézise; Egy szükségtelen fogalom, avagy az univerzum cementje a modellfüggő realizmus metafizikájában
Abstract
A disszertáció célja az okság lehetőség szerint széleskörű bemutatása és filozófiai vizsgálata,
amelyben a szokásos hatóoksági megközelítés mellett a célokság is megfelelő súllyal szerepel. A
filozófiai vizsgálat két alaptételre épül: 1) a valóságot kizárólag elmefüggő modelleken keresztül
vizsgálhatjuk; 2) az elmefüggő modellekben a hatóoksági és céloksági értelmezés
elválaszthatatlanul összefonódik. A disszertáció 4 részből áll. Az I. részben kifejtem és kantiánus
alapokra helyezem a Hawking és Mlodinow által megfogalmazott modellfüggő realizmust. Ez a
megközelítés Immanuel Kant „Mit tudhatok?” kérdésére azt a választ adja, hogy pontosan annyit,
amennyit arról modelljeim mondanak. Megmutatom, hogy a modellfüggő realizmus következetes
alkalmazásával elegánsan kezelhető számos filozófiai alapprobléma, mint például az azonosság, a
hasonlóság, a szabályosság, az igazság és ezekkel együtt maga az okság is. A II. részben az
elmefüggetlen okságelméleteket mutatom be, amelyek elmefüggetlensége azonban
megkérdőjelezhető, mert az elme, burkoltan ugyan, de ezekben is jelen van. A III. részben az
elmefüggő oksággal foglalkozom, hangsúlyt fektetve Kant metafizikájára és az ahhoz kapcsolódó
okságelméletére. A IV. részben megmutatom, hogy a hatóokság és célokság nem egymást kizáró,
vagy egymásnak ellentmondó oksági elv, hanem két egymás mellett létező és egymást feltételező
megközelítési mód, mindannyiszor, amikor az ember a világot oksági alapon értelmezi.