A kriosebészeti eljárások szerepe a visszérbetegség kezelésében

Abstract

A felnőtt populáció 2-40%-ban észlelhetőek a CVI jelei, illetve a varicositas különböző megjelenési formái. A Bonn Vein Study eredményei alapján a nőknél kétszer gyakrabban jelentkeztek a CVI tünetei, valamint a testsúly szélsőségei rizikófaktorként szerepeltek a vizsgálatban. Az Edinburgh Vein Study a vénás reflux incidenciáját és megoszlását vizsgálta. Az eredmények alapján a szerzők azt a következtetést vonták le, hogy a megjelenő vénás reflux egyértelműen kapcsolatban áll a varicositas kialakulásával. A Vein Consult Programban 64% volt a CVI prevalenciája a vizsgált széles populációban, a kevésbé súlyos formái gyakoribbak voltak nők között, azonban az arány kiegyenlítődött a nemek között a klinikai jelek súlyosbodásával. Az utóbbi években a CVI kezelésében egyre nagyobb szerepet nyertek a kozmetikai megfontolások. Hasonlóan más betegségekhez, a varicositas is akkor kezelhető hatékonyan, ha a kiváltó okokat szüntetjük meg. A főtörzsi inkompetencia kezelésében az utóbbi évtizedben elterjedtek az endovénás eljárások, olyannyira, hogy a legutóbbi nemzetközi irányelvek már elsődlegesen az EVTA-t javasolják. A legismertebb eljárások a RFA és az EVLA. A kriosebészeti módszerek alkalmasak a VSM elégtelenség kezelésére. A cryosclerosis az EVTA módszerek közé sorolandó, míg a cryostripping a hagyományos stripping alternatívája.