Educational assortative mating and its effect on the quality and stability of relationships

Abstract

A disszertáció központi témája a végzettség szerinti párválasztás és következményei. A „ki-kit választ” kérdése a társadalomtudományos irodalomban kiemelt figyelmet kapott az elmúlt években (Kalmijn 1998), hiszen több demográfiai (Nomes és Van Bavel 2016; Mu és Yeung 2019), szociológiai (Wu 2021) és közgazdaságtani (Schwartz 2013) folyamatban is kiemelt szerepet játszik. Az elemzések során elsősorban a változó párválasztási mintázatokra, a párkapcsolati minőségre és a kapcsolatok felbomlására koncentrálok. Ennek oka, hogy Európában, így hazánkban is megjelent egy oktatás-specifikus párválasztási kényszerhatás (Van Bavel 2012): a nők végzettsége egyre inkább felülmúlja a férfiakét (Vincent-Lancrin 2008), mely eredményeképp nagyobb arányban jönnek létre hipogám párkapcsolatok (női végzettségi előny a kapcsolaton belül), hiszen a magas végzettségű nők számára nem áll rendelkezésre elegendő számú magas végzettségű férfi. Eme növekvő arányban jelen lévő hipogám párkapcsolatokra több elméleti megközelítés és empirikus tanulmány is alacsonyabb minőségűként és instabilként tekint. Munkám a tudományos diskurzushoz összességében a párkapcsolatok létrejöttének, működésének és felbomlásának értelmezésével, új hazai és nemzetközi eredményekkel, és tágabb értelemben rétegződéskutatási, demográfiai és gender szempontból releváns adatok bemutatásával járul hozzá.