Szisztémás kötőszöveti betegség miatt tüdőtranszplantációra kerülő betegek funkcionális nyelőcső vizsgálata: A gastro-oesophagealis refluxbetegség és a nyelőcső motilitás hatása a túlélésre
Elérhetővé téve ekkor | 2022-02-02T13:06:03Z |
Szerző | Csucska Máté MTMTID: 10073706 |
Webcím | http://pea.lib.pte.hu/handle/pea/33927 |
Az értekezés nyelve | Magyar |
Az értekezés címe az értekezés nyelvén | Szisztémás kötőszöveti betegség miatt tüdőtranszplantációra kerülő betegek funkcionális nyelőcső vizsgálata: A gastro-oesophagealis refluxbetegség és a nyelőcső motilitás hatása a túlélésre |
Az értekezés címe angolul | Functional esophageal testing at lung transplant candidates for connective tissue disorder: gastroesophageal reflux disease, esophageal motility, and short-term survival |
Absztrakt az értekezés nyelvén | A műtéti technika, a műszerezettség, valamint az intenzív osztályos ellátás fejlődésének következtében az elmúlt évtizedekben jelentősen megnövekedett a tüdőtranszplantációk száma. 2017-ben csak az Egyesült Államokban 2478 tüdő transzplantációt végeztek, melynek több mint 66%-a kétoldali beavatkozás volt [1]. Ez tíz éves távlatban 68.8%-os emelkedést jelent a tüdőtranszplantációk számát illetően (2007-ben 1468 műtét vs. 2017-ben 2478 műtét). A folyamatosan növekvő donor és műtéti szám mellett, a megfelelő recipiens választás továbbra is kritikus jelentőséggel bír. Ezt bizonyítja az az adat, hogy bár 2017-ben 326 beteg vesztette életét amiatt, hogy nem jutott időben megfelelő donor tüdőhöz, a tüdőtranszplantáción átesett betegek rövid távú (1-éves) túlélése 80% felett van az USA-ban [2]. A rövid és hosszú távú post-transzplantációs túlélés tekintetében az áttörést egy, az Egyesült Államokban 2005-ben közölt új Tüdő Allokációs Pontrendszer (Lung Allocation Score – LAS) bevezetése jelentette, mely új alapokra helyezte a korlátozott számú donor tüdők hatékonyabb elosztását. A LAS meghatározásánál 1-100 pontig terjedő skálán komplex algoritmus segítségével értékelik a várólistán jegyzett recipiens jelölteket, figyelembe véve a transzplantáció sürgősségét és a várható előnyöket (pl. transzplantáció nélkül várható túlélés) egyaránt [3]. A LAS bevezetése jelentősen megnövelte a korábban elutasított, tüdőfibrózis (pulmonary fibrosis - PF), pulmonális artériás hipertenzió (pulmonary arterial hypertension - PAH) és az intersticiális tüdőbetegség (interstital lung disease - ILD) miatt transzplantációra kerülő betegek számát a pre-LAS érában domináló krónikus obstruktív tüdőbetegségben (chronic obstructive pulmonary disease - COPD) szenvedőkkel szemben. Ma a tüdőtranszplantáció leggyakoribb indikációi közé tartozik az idiopáthiás pulmonális fibrózis (idiopathic pulmonary fibrosis - IPF), COPD, PAH, valamint a cisztás fibrózis. A tüdőtranszplantációs indikációk jóval kisebb hányadát teszik ki a ritka betegségek, úgy, mint a 3 sarcoidosis, lymphangiomyelomatosis, valamint a szisztémás kötőszöveti betegségek (connective tissue disease - CTD) pulmonális szövődményei (ILD, PAH) [1;2]. |
Kulcsszó (Magyar) | gastro-oesophagealis reflux betegség kötőszöveti betegség nyelőcső motilitási zavar rekeszsérv tüdő transzplantáció |
Kulcsszó (Angol) | connective tissue disease esophageal motility disorder gastroesophageal reflux disease hiatus henrnia lung transplantation |
Egyetem | Pécsi Tudományegyetem |
Doktori iskola | ÁOK Klinikai Orvostudományok Doktori Iskola |
Témavezető | Juhász Árpád |