Kulturális diverzitás, társadalmi kohézió és a szélsőjobboldal kapcsolatrendszere Svédországban
Abstract
Svédország napjainkban Nyugat- és Észak-Európa országaihoz hasonlóan a
gyors etnikai diverzifikációval járó kihívásokkal küszködik. A 2014-ben
kezdődő menekültválság hatására Európában az egyik leggyorsabb
heterogenizáció Svédországban zajlott le. A diverzitás növekedésével egyre
égetőbb kérdés lett a bevándorlók integrációja és a növekvő kulturális
különbségek kezelése. A kulturális különbségek kérdése különösen
problémás, hiszen a kulturális deficit paradigmája szerint minél nagyobbak a
nyelvi, kulturális, életmódbeli különbségek, annál nehezebben és hosszabb
idő alatt valósul meg a bevándorlók számára a társadalomba való sikeres
beilleszkedés.
A diverzitás növekedése általánosságban következményekkel jár a társadalom
szinte minden területén, a nemzetközi kutatások pedig kiemelt figyelmet
fordítanak a társadalmi kohézióra gyakorolt hatás vizsgálatára. Az elmúlt évek
kutatásai döntően azt bizonyítják, hogy az etnikai diverzitás negatív hatással
bír a társadalmi kohézióra. Ez a folyamat a magas bizalommal rendelkező
északi országokban komoly társadalmi változásokat okozhat, amely
Svédország vizsgálatának újabb relevanciáját jelenti. A diverzitás
növekedéséhez szorosan kapcsolódik a bevándorlás hatására felerősödő
európai szélsőjobboldali pártok térnyerése is (a dolgozat a szélsőjobboldal
fogalmát a Jens Rydgren által használt etnonacionalizmus mesterkoncepció
segítségével azonosítja). Napjaink Svédországában a szélsőjobboldal komoly
tényezőnek bizonyul a Svéd Demokraták párt révén, a korábban tapasztalható
svéd kivételesség megszűnt (miközben Nyugat- és Észak-Európában már
megjelentek a szélsőjobboldali pártok a parlamentekben a 2000-es évek
elején, Svédországban az ilyen pártok ideológiája nem ért el széles rétegeket).
A párt 2010-ben jutott be először a svéd parlamentbe (5,7%), azóta
folyamatosan erősödnek, a 2018-as választáson pedig már a harmadik helyet
szerezték meg (17,53%). Továbbá komoly szerepet töltöttek be 2021
júniusában a baloldali svéd kormány megbuktatásában.
A disszertáció a diverzitás, a bizalom és a szélsőjoboldal támogatottsága
között meglévő kapcsolatrendszert vizsgálja újszerű módszertani elemek
beemelésével. A dolgozatban bemutatásra kerül egy kulturális távolságokkal
súlyozott csoportspecifikus diverzitás index és különböző térbeli modellezési
eljárások összehasonlítására is sor kerül, melyek segítségével jobban
feltárható az értekezés címében ismertetett kapcsolatrendszer.