A pre-, peri- és posztnatális egészség területi egyenlőtlenségeinek és különbségeinek hosszú idősoros elemzése (1997-2019)
Abstract
A koragyermekkori egészségi állapotot meghatározza a várandós életmódja: táplálkozása, káros szenvedélyei, ezen belül is dohányzása. Az azonban kevésbé ismert, hogy ezen tényezők egy része nemcsak keresztmetszetileg – jelen időben –, hanem a fogantatástól és a méhen belüli fejlődés idejétől kezdve, hosszú időtávon is meghatározó jelentőségű a felnőttkori egészségre és munkavégző képességre, társadalmilag pedig végső soron a népesség egészség minőségére. Hazánkban a kora gyermekkori fejlődés biztosítására jól működő, szervezett és szakfelügyelettel kiépített rendszer áll rendelkezésre, mely az egészségügyi alapellátásban dolgozó védőnőkre épít. A disszertáció a hazai alapellátás keretében, az 1997 és 2019 közötti időszakban gyűjtött és évente közzétett védőnői jelentésekből származó, a várandós nőkre és újszülöttekre, valamint csecsemőkre vonatkozó legfontosabb országos adatok időbeni változásának leíró vizsgálatát, a területi egyenlőtlenségek és különbségek mértékének feltérképezését és azok összefüggésének elemzését és magyarázatát tűzte ki célul. A tétis újszerűségét elsősorban az adja, hogy a védőnői jelentésekből készített hosszú idősoros elemzést – ilyen széleskörű megközelítésből, objektív tényezőket figyelembe vevő módon –még nem végezték el mindezidáig.