A szerzői autonómia szerepe az észak-amerikai képregény 21. századi újraintézményesülésében: Médiaipar, formátumok, közönségek

Abstract

A dolgozat az észak-amerikai képregényipar újraintézményesülési folyamatait tárgyalja. A dolgozatban alkalmazott megközelítésem interdiszciplináris: a témához a kritikai kultúrakutatás, a médiatörténet, a média-gazdaságtan, a szerzői kutatások és a comics studies tapasztalatai felől közelítek, egyes jelenségek vizsgálatához pedig (egyebek mellett) a rajongókutatás, a sztárkutatás, a médianarratológia és a fordítástan szempontjait is felhasználom. A disszertációmban André Gaudreault és Philippe Marion médiumok intézményesülésével foglalkozó kettősszületés-elméletének kritikai felülvizsgálata révén (a médiumok intézményesülésének kultúrspecifikus elemeit hangsúlyozva) az amerikai képregényipar történetét válságok és az azokra adott válaszok történeteként mutatom be, amelynek jelenlegi végpontja, hogy a comics az ezredfordulót követően egy nyitott, széles tematikájú, elismert médiumként intézményesült újra. A 2010-es éveket a képregény szerzői korának nevezem Paul Lopes Demanding Respect című 2009-es monográfiájának korszakolását továbbgondolva, amely az amerikai comic book történetét két szakaszra osztja: indusztriális és heroikus korra. Az előbbit az iparszerű termelés logikája hatja át, hiányzik a szerzői autonómia, utóbbiban viszont megindul a harc a képregény kulturális-társadalmi pozíciójának javításért, valamint az alkotók szerzői jogainak és autonómiájának elismertetéséért. A dolgozatomban azt állítom, hogy ez a küzdelem lezárult, ma az amerikai piacon nemigen kell az alkotóknak a jobb munkakörülményekért vagy a médium elismertetéséért küzdeniük, a szerzői autonómia magasabb fokának köszönhetően a képregény sokkal szabadabban fejlődhet, mint a korábbi korszakokban. Ennek igazolásához az észak-amerikai képregényipar öt szegmensében (franchise-képregények, szerzői zsánerképregények, alternatív munkák, ifjúsági képregények, webképregények) vizsgálom az alkotók helyzetét, lehetőségeit és munkakörülményeit. A dolgozat központi fogalma a szerzői autonómia, ezzel összefüggésben tárgyalom a képregény intézményesülési folyamatait, történetét, kulturális jelentőségét, formátumait, elbeszélésmódjainak átalakulását, az alkotók körének bővülését és a közönségének megváltozását. A dolgozat emellett az amerikai comics magyarországi megjelenését, elterjedését, rajongóit is bemutatja, illetve felvázolja a magyar képregény helyzetét a fenti elméleti keretek között.