Az Emberi Jogok Európai Egyezménye és az Európai Unió alapjogvédelmi rendszerének összefüggései – konvergencia és divergencia az európai jogi térben
Abstract
A nemzeti, európai uniós és a nemzetközi alapjogvédelem többrétegű rendszere egy olyan komplex és „örökzöld” témaköre a közjognak, amely folyamatosan indokot szolgáltat a tudományos viszgálódásra.
E rendszer egyik determináns tényezője, az Európa Tanács és annak a legrelevánsabb szerződésének, az Egyezmény az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről. Az Európai Unió Alapjogi Chartája ezzel szemben egy jóval fiatalabb dokumentum, de 2019-ben immár a 10. évfordulója volt annak, hogy az EU tagállamai kötelező erővel ruházták fel e dokumentumot. E jubileumi mérföldkövek okán is lehetségesnek és szükségesnek látszik mérleget vonni a két rendszer viszonyáról.
Noha az Európai Unió csatlakozása az EJEE-hez még várat magára, számos kapcsolódási pont lelhető fel e két rendszer között – jelenleg még mindig elsősorban az esetjogon keresztül, de a meglévő konvergens illetve divergens elemeken keresztül is. Az egyelőre bizonytalan csatlakozás, még erőteljesebben felveti azt a kérdést, hogy hogyan ragadható meg az EU és EJEE közötti viszony, hiszen egyikük sem légüres térben, vákuumban létezik.
A disszertáció konkrétan az európai jogvédelmi rezsimre koncentrál, azon belül is az Európa Tanács, illetve az Európai Unió alapjogi szerepvállalására, alapjogi katalógusaikra, illetve az Emberi Jogok Európai Bíróságának és az Európai Unió Bíróságának a gyakorlatára. Ezek ismeretében és ezekre építve elemzem a két rendszer viszonyát és kapcsolódási – esetenként: ütközési – pontjait.