Kisvárosi fejlődési utak. A dél-dunántúli kisvárosok helye és szerepe a térség hosszú távú gazdasági és társadalmi változásaiban
Abstract
A kutatás kezdetekor elsődlegesen az iránt érdeklődtem, hogy a városi cím valóban várost jelent-e; s miért alakult ki ilyen nagyszámú kisváros hazánkban és Európa-szerte. További kérdésem volt, hogy a várossá nyilvánítási folyamat a városi hálózat fejlődését, vagy viszszafejlődését eredményezte-e? A dolgozat megírása során történelmi perspektívát alkalmaztam, arra kerestem a választ, hogy a kisvárosok várossá válása mely tényezők eredménye. Ennek meghatározása érdekében a városi mikrotér sajátosságainak feltárására törekedtem; egy-egy kiválasztott élettörténet bemutatásával, a fejlődési út mérföldköveit emeltem ki és részletesem elemeztem.
Kutatási kérdéseim:
● Miért alakult ki ilyen sok kisváros Európa-szerte? Milyen kritériumok alapján sorolhatóak be a városok a kisvárosi kategóriába?
● Milyen képet mutat Magyarország és a szomszédos országok városstruktúrája, milyen jellegzetességek mutathatóak ki a kisvárosokra vonatkozóan?
● A Dél-Dunántúlon található kisvárosokban mely tényezők határozták meg a várossá válást; mely jellemzők a leginkább szembetűnőek, beszélhetünk-e a térségben tényleges városokról?Milyen típusú társadalom és gazdasági szerkezet jellemzi őket?
● A legkevésbé városi jegyeket mutató kisvárosok milyen gazdaságtörténeti fejlődést mutattak, mely mérföldkövek tekinthetőek
eredményesnek a várossá válásuk szempontjából?