Perforálódó rurális településhálózat: A vidéki terek sajátos átalakulási folyamatai magyarországi példákon

Abstract

Vidéki tereink differenciálódási folyamatai az elmúlt években, évtizedekben jelentősen átformálták a rurális térről kialakult fogalmainkat, beleértve a tértípus funkcionalitását, gazdasági sajátosságait és az ott élő társadalom életminőségét. A rurális újrastrukturálódás a vidéki társadalmak tértermelési folyamatainak differenciált jellegéből vezeti le a tértípusban zajló térbeli változásokat, amelyeket a vidék globalizálódásával, illetve a rurális települések urbanizációval összekapcsolódó fejlődésével magyaráz. A rurális újrastrukturálódásban kialakuló differenciált földrajzi tér multilaterális jelleget ölt, amelynek sajátossága, hogy egyazon fizikai teret a társadalom egyes rétegei eltérően használnak, így az ott értelmezhető társadalmi terek is többszintűek lehetnek. Magyarország vidéki térségeinek újrastrukturálódási folyamatai jellegükben eltérnek a nyugat-európai trendektől, aminek háttere a poszt-szocialista országok eltérő térfejlődési sajátosságaiból vezethető le. Ennek egyik aspektusát a magyar társadalom megkésett modernizálódása jelenti, ami a paraszti társadalom átalakulásának és az urbanizáció kiteljesedésének 20. századi megjelenését jelenti. A későbbi vidéki társadalmi fejlődés sajátosságát pedig az jelentette, hogy míg a modern társadalmi értékek megjelenése és a társadalmi differenciálódás folyamata alig, hogy elkezdődtek, a rendszerváltozást követően újabb normarendszerrel, a posztmodern társadalmi értékrenddel találkozott az arra fel nem készült rurális népesség. A magyar vidék újrastrukturálódásának sajátos formáját a gazdasági szféra begyűrűző válsága pecsételte meg, ami leginkább a rendszerváltozást követő évtizedben tudatosult. A strukturális válság elmélyülését sok esetben a korábbi munkahelyek megszűnése mellett a vidéken élő potenciális munkaerő-tömeg jellemzően alacsony iskolai végzettsége kísérte, ami kizárta az új befektetők megjelenését, a vidéki népesség relatív elszegényedése pedig a vállalkozások alapítását akadályozta. Mindezt felerősítette a sajátos településszerkezet, a külső- és belső perifériákon jellemző zsáktelepülések, apró- és törpefalvak lakosai földrajzi pozíciójukból fakadóan is hátrányos helyzetbe kerültek, ráadásul az itt élők megélhetését korábban leginkább a mezőgazdaság jelentette, melynek megélhetési potenciálja részben a földtulajdoni viszonyok, részben az ágazat fizetőképessége miatt sem jelenthetnek ma alternatívát ezekben a falvakban. A legkritikusabb problémát talán a központibb települések elérhetősége, illetve elérhetetlensége jelenti, ami jelentősen növeli a hátrányok halmozódását az érintett falvakban, külterületi helyeken. Mindezen a téma szempontjából jelentősebbnek mondható sajátosságok ismeretében a rurális újrastrukturálódás magyarországi esete a vidéki terekben egyfelől olyan módon okozott társadalmi differenciálódást, hogy az egyes társadalmi csoportok közötti töréseket leginkább az eltérő térbeli és társadalmi mobilitás szintje határozta meg, ugyanakkor az egyes csoportok közötti különbségek nem tűnnek sem távolabbról, sem közelebbről kirívóan nagynak. Az újrastrukturálódás másik specifikumaként a rurális települések földrajzi sajátosságai hordoznak jelentőséget, ugyanis az elaprózott településhálózat apróbb elemei eleve elzártabb helyzetben találhatók, ráadásul az eddig meg sem említett demográfiai zsugorodás folyamatai is negatívan érintik őket. A vidék így kialakuló válságának kezelése sem enyhít az izolált társadalmak helyzetén. A települési funkciók és az intézmények centralizálódása bár természetes és logikus következménye a zsugorodásnak, de erős negatív visszacsatolásokkal jár, a romló reprezentáció révén is az elvándorlást vagy az elszigetelődést fokozza. Mindemellett a külső vidékreprezentáció is negatívvá vált, mind a politikai szféra, mind a médiakommunikáció, mind a más, városiasabb környezetben élő társadalom részéről. A vidék, mint válságterület, a munkanélküliség helye, a gazdasági hátrányok és a szociális problémák halmozódásának helye jelenik meg a köztudatban és a kommunikációban, ami a társadalmi tér elszigetelődésének további tényezőjét képezheti. A dolgozat címében is megfogalmazott perforálódás a felvázolt térbeli-társadalmi differenciálódási folyamatot helyezi a kutatás középpontjába. A településhálózat perforálódása alatt a vidéki tér átalakulásának sajátos formáját értjük, amely során a településhálózat egyes vidéki elemeinek kapcsolatai leépülnek, felbomlanak, ennek következtében a település térben elszigetelődik, maga a hálózat pedig töredezetté vagy perforálttá válik.