Vizuális téri figyelem változása akusztikus szignálok hatására. Vizuális keresés bimodális környezetben.
Abstract
A disszertáció témája az akusztikus ingerek hatása a téri figyelem elosztására, összetett vizuális környezetben.
A hangok vagy más modalitásból származó ingerek, a feladatban kiemelt szerepet betöltő modalitások gyorsabb és pontosabb detekcióját tehetik lehetővé, vagy, amennyiben azokkal ellentétes információt hordoznak, illúziókhoz vezethetnek. Mindkét esetben igaz, hogy gyakran még az elsődleges, vizuális ingerekkel kapcsolatban nem álló másodlagos modalitások feldolgozása is az unimodális ingerléstől eltérő hatást vált ki, a megfigyelő szándékától függetlenül befolyásolhatja az inger bizonyos jellemzőinek észlelését, a figyelem elosztását. Detekció során a széli helyzetben megjelenő hangok orientációs reakciót kiváltva, a figyelmi fókusz áthelyezése miatt megkönnyítik az általuk jelzett helyen lévő célingerek észlelését. Tehát jelzőingerként használhatók a feladatban szereplő ingerektől eltérő modalitású információk is. Az összetett vizuális környezet azonban csökkenti a jelzőingerek felhasználásának valószínűségét. Szintén egyszerű ingerkörnyezetben vizsgálva kimutatható, hogy két különböző inger integrációja automatikusan, a feladattól és az ingerek jelentésétől függetlenül is létrejöhet. Azonban a kapcsolat kialakulásának valószínűsége a kísérleti elrendezés függvényében változhat, esetenként csak bizonyos feltételek mellett jelenik meg az együttes feldolgozás vagy a másodlagos modalitás figyelemre gyakorolt hatása.
Az öt vizsgálatból álló kutatásunkban arra kerestük a választ, hogy melyek azok a feltételek, melyek mellett a modalitások közti integráció, pontosabban a bimodális környezet figyelemre gyakorolt hatása megfigyelhető a vizuális mező összetettségének növelése mellett is.
A kísérletsorozatban megvizsgáltuk az ingerek fizikai tulajdonságainak, a gyakorlásnak, az ingerek általános jelentésének, valamint a személyes relevanciának szerepét a vizuális mező letapogatásában. Vizuális keresési feladatokat használva vizsgáltuk, hogy az akusztikus és vizuális ingerek milyen mértékű kapcsolata szükséges a térben kongruens és inkongruens helyzetek keresési időben mérhető különbségének megjelenéséhez. Öt vizsgálatunk összesen 207 fő, köztük 19 óvodás gyermek és 188 felnőtt bevonásával történt.
Eredményeink alapján - szemben a detekciós feladatokkal - az összetett környezetben az akusztikus ingerek nem minden esetben eredményezik a kereséshez szükséges idő megváltozását. A hangok fizikai jellemzői kevésbé befolyásolják a kapcsolat kialakítását, azonban gyakorlás esetén megjelenhet a téri figyelem változása. Az integráció kialakulásához vizsgálatainkban nem volt szükség az ingerek közti jelentésbeli kapcsolatra, emellett gyakorlást követően a feladathoz szorosabban kapcsolódó ingerek kiemelt szerepét nem tudták a résztvevők a kísérletekben felhasználni, azok nem befolyásolták nagyobb mértékben a használt stratégiákat, mint a szintén gyakorolt, de a feladattól vagy a vizuális ingertől látszólag független akusztikus ingerek.
Eredményeinket összefoglalva az látható, hogy a másodlagos modalitásból származó ingerek összetett vizuális környezetben is hatással vannak a keresési feladatokra, azonban a gyakran használt letapogatási stratégiák felülírására nem alkalmasok. Különösen az exogén, térre utaló jelek kiegészíthetik azt, azonban az endogén, jelentéshez kötődő információk könnyen figyelmen kívül maradnak a zaj-jel arány növelését követően.