Sztárigazolások eredményességre gyakorolt hatásának modellezése az európai labdarúgás példáján keresztül

Abstract

T1 A sztárjátékosok legnagyobb felvevőpiacát jelentő topklubokat nem a transzferpiacon elérhető profit motiválja. A hálózatelemzés módszertanát alkalmazva megállapítottam, hogy a leginkább kisvilág tulajdonságot (a legmarkánsabb csomósodásokat) a pozitív transzferegyenleggel rendelkező kelet-európai klubok hálózata mutatja. Egyértelműen kimutatható, hogy a pozitív egyenleggel rendelkező nyugat-európai hálózat (NYE+) nagyobb mértékben mutat kisvilág tulajdonságot, mint a két negatív transzferegyenleggel bíró hálózat. Kijelenthető tehát, hogy az átigazolási hálózatokban a bevételek és kiadások egyenlege és a kapcsolati háló kisvilág tulajdonsága között kapcsolat mutatható ki: minél erősebb központi szereplők uralnak egy adott hálózatot, annál valószínűbb, hogy az adott hálózat transzferegyenlege pozitív lesz (és természetesen a kapcsolat fordítottan is igaz). Kulcsszavak: hálózatelemzés, transzfer-egyenleg, kisvilág tulajdonság, közöttiség-centralitás. Keywords: social network analysis, transfer balance, small-world feature, betweenness centrality.

T2 Egy sztárjátékos leigazolása képes árfolyamnövekedést okozni a tőkepiacokon, növelve ezáltal a klub pénzügyi attraktivitását és tőkevonzó képességét. Az eseményelemzés (event study analysis) módszerét alkalmazva megállapítottam, hogy az átigazolási hírek 86%-ban szignifikáns árfolyamváltozást okoznak a tőzsdén, melyek nagyobb része pozitív abnormális hozamként realizálódik. További eredmény, hogy 63 átigazolás esetében már az esemény (hivatalos bejelentés) előtt szignifikáns kumulált abnormális hozam keletkezett, amely arra enged következtetni, hogy a labdarúgó átigazolási piacon létezik információszivárgás. Fontos megállapítás, hogy a befektetők általában jól mérik fel az árfolyam-változás irányát, vagyis, ha a klubvezetés jól ütemezi az átigazolás bejelentését, akkor egyrészt csökkenti a vásárlás pénzügyi kockázatát, másrészt további bevételi forrásokhoz jut. Kulcsszavak: eseményelemzés, tőkepiac, abnormális hozam, információszivárgás Keywords: event study analysis, stock market, abnormal returns, information leakage.

T3a A sztárok leigazolása általában jobb sporteredményhez vezet, de a hatás nem függvényszerű és nem feltétlenül lineáris. A közvélekedésben evidenciának számít, hogy egy sztársportoló leigazolása szinte azonnal jobb sporteredményhez vezet. Annak érdekében, hogy lássuk, milyen kapcsolat mutatható ki egy klub játékosállományának adott szezonra vonatkozó összértéke, illetve az elért bajnoki összpontszáma között, a top 5 (angol, francia, német, olasz, spanyol) labdarúgó bajnokság tekintetében minden szezonra (2005/06-2018/19) kiszámítottam a fenti változók közötti lineáris korrelációs együtthatókat (+0,7 és +0,9 közötti sáv), melyek azt mutatják, hogy, a kapcsolat nem nevezhető determinisztikusnak (a mutatószám értéke ugyanis szignifikánsan elmarad az 1-től). Számítási eredményeimet kiegészítve a témához kapcsolódó szakirodalom-kutatásommal – melyek alapján a kapcsolat nem nevezhető lineárisnak – fogalmaztam meg az értekezés ezen tézisét. Kulcsszavak: lineáris korreláció, játékosérték, sporteredményesség, top 5 labdarúgó bajnokság. Keywords: linear correlation , player value, football results, top 5 football leagues.

T3b Egy sztárjátékos megszerzése a competitive balance és vagyonkoncentráció-változásán keresztül közvetetten is hatással lehet a sportbéli eredményességre. Az előbbi tézis gondolatmenetének folytatásaként belátható továbbá, hogy a játékosok értékének folyamatos növekedése csak akkor eredményezné az erőviszonyok koncentrálódását, ha az értéknövekedés nem egyenletesen oszlana meg a bajnokságban szereplő csapatok között, azaz, ha növekedne a már korábban is erősebb csapatok erőfölénye. Empirikus modelljeimmel (fix hatású panelregresszió) azt vizsgáltam, hogy kimutatható-e összefüggés a játékosok érték-koncentrációja és a verseny kiegyensúlyozottsága (CB) között. Összegezve eredményeimet, megállapítottam, hogy a játékosérték-koncentráció és a CB között van kapcsolat. A részleges alkalmazkodást feltételező modellek esetében a változóhoz tartozó pozitív regressziós együtthatókból arra következtethetünk, hogy minél nagyobb a vagyonkoncentráció, annál kiegyenlítetlenebb az adott bajnokság. olig HRV Kulcsszavak: panelregresszió, érték-koncentráció, versenykiegyensúlyozottság, oligopol piac. Keywords: panel regression, value concentration, competitive balance, oligopolistic market. T4 Egy sztárjátékos leigazolása közvetlen és közvetett módon is hatással van klubja eredményességére, mely hatások eredőjét csak egy komplex modellel lehet vizsgálni. Az értekezés legfőbb eredményének tartom, hogy a több, egymástól eltérő hátterű módszertani alkalmazás ellenére sikerült felállítanom azt a komplex modellt, mely megmutatja mindazon kapcsolatokat, melyek a sztárigazolás és a klub eredményessége között fennállnak.