A katasztrófa-krízisintervenciót végző beavatkozó állomány kognitív, érzelmi sajátosságai és azok összefüggései

Abstract

A veszélyhelyzetekben mentést végző személyeket vizsgáló szakterület alulkutatott. A hiánypótló disszertáció a rendkívüli esetekben alkalmazott pszicho-szociális ellátás egyik formáját, a katasztrófa-krízisintervenciót végző 70 hivatásos és 30 önkéntes segítő, illetve 27 kontroll-személy CERQ-en mért érzelemszabályozását, a CISS-48-n alapú megküzdési vonásait, a Young-féle maladaptív sémákat elemző YSC-FV-n mutatott jellegzetességeiket, és a Zsidó-Csókási által megalkotott VRK-teszt veszélyhelyzeti reakciómintáit igyekezett komplex módon feltárni. A disszertáció célja és annak megvalósulásával jelentősége, hogy új ismereteket adjon a veszélyhelyzeti segítők klinikai- és személyiségjellemzőiről elősegítve jóllétüket, hogy célszerűbben meghatározható legyen az önkéntesek képzési formája - tekintettel azok költséges voltára - illetve esetleges kiválasztási kritériuma és a tevékenység definíciójának pontosítása. A kapott eredmények alapján elmondható, hogy a régóta dolgozó hivatásos segítőknél a legkevésbé aktívak a korai pszichés sérülések hatásai. A teljes hivatásos minta esetében megállapítást nyert, hogy a rumináció jelentősen kisebb mértékű a kontrollcsoporténál, illetve az összes veszélyhelyzeti segítő célirányos aktivitása jelentősen kifejezettebb, mint az ellenőrző mintáé. Megküzdési szinten ugyanakkor nincs különbség. A hivatásos és önkéntes segítők csoportjára jellemző, hogy a Young-féle sémáik az Önvád, a Rumináció és a Mások hibáztatása alskálákra hatnak elsősorban, de befolyásolják a megküzdési formáikat és a veszélyhelyzeti reakciómintáikat is. A vizsgált minta esetében ugyanakkor erőteljesebbek az adaptív érzelemregulációs minták a maladaptívaknál, azok pedig pozitív irányban hatnak a rendkívüli helyzetben mutatott VRK Aktivitás alskála adataira, azaz a hatékony veszélyhelyzeti cselekvésükre. Mindezek mellett, a regresszióelemzés egy új szemléletű segítői személyiségmodell kibontására tesz kísérletet, amely alapján a pszicho-szociális ellátás hatékonyságával pozitív együttjárásban a problémafókuszú megküzdési mód és a Young-féle segítéssel járó különleges társadalmi megítélés tudata, negatív együttjárásban pedig a korai károsodott önállóság- és teljesítőképesség, illetve a történések katasztrofizálása van.