Az írott szó csendes birodalma : Könyvkultúra és könyvtárak a középkori iszlámban

Abstract

Szerző: Kéri Katalin | Cím: Az írott szó csendes birodalma | Alcím: Könyvkultúra és könyvtárak a középkori iszlámban (DOI: 10.15170/EKTK-PKA-2021.02) | Megjelenés: Szerkesztő: Ambrus Attila József | Cím: A publikációs kultúra alakváltozatai | Alcím: Kutatástámogatási dimenziók a PTE EKTK gyakorlatában | Kiadó: Pécsi Tudományegyetem Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont | Kiadási hely: Pécs | Kiadási év: 2021 | Oldalszám: 120-159. | ISBN (pdf) 978-963-429-675-1 | DOI: 10.15170/EKTK-PKA-2021 --- A szerző a munkájában kultúrtörténeti témához nyúl. A rövid terjedelmű – mindössze egyetlen óra alatt feldolgozható – fejezet frappáns tömörséggel és komplex módon mutatja be a középkori iszlám könyvtári kultúra hátteréül szolgáló művelődés kialakulását, fejlődését, az arab írás megszületését és szerepét a műveltség terjesztésében és a tudományban, továbbá az egész társadalom olvasás, tudásszerzés iránti nyitottságát. A középkori iszlám könyv- és a könyvtári kultúra létrejötte, fejlődése szinte teljesen ugyanazt az utat járta be, és ugyanazok a tényezők motiválták, mint az európai kultúrkörben: az egységes arab irodalmi nyelv kialakulása és terjedése; a Korán végleges szövegváltozatának írásos rögzítése; a vallás magyarázatával foglalkozó iskolák létrejötte; a tudományos gondolkodás fejlődése; az oktatás intézményesülése; a bibliofília korai megjelenése és népszerűsége. A középkori iszlám könyv- és könyvtári kultúra virágzásának megtörésében, a kollekciók barbár pusztításában is hasonló okok játszottak közre, mint más könyvtári kultúrákban: belső, politikai, hatalmi és vallási, vallásjogi csatározások, dinasztikus ellentétek; az inkvizíció. A szervezetten és szervezetlenül zajló könyvpusztításnak hasonló következményei lettek, mint máshol: a középkori iszlám könyv- és könyvtári kultúráról ugyan van tudomásunk, de szinte teljesen nyomtalanul tűnt el.