| dc.description.abstract | Szerkesztő: Ambrus Attila József | Szerzők: Sipos Anna Magdolna; Fekete Rita; Kéri Katalin; Lovász Dávid; Bedő Márta; Krizsán Ivett; Fölkerné Csernyik Rita; Ésik Szabolcs | Cím: A publikációs kultúra alakváltozatai | Alcím: Kutatástámogatási dimenziók a PTE EKTK gyakorlatában | Kiadó: Pécsi Tudományegyetem Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont | Kiadási hely: Pécs | Kiadási év: 2021 | ISBN (pdf) 978-963-429-675-1 | DOI: 10.15170/EKTK-PKA-2021 | Licenc: CC-BY-NC-ND-4.0 --- A most megjelent kötet írásai nem csupán tematikájukban tartoznak össze, hanem összekapcsolja őket, hogy a szerzők mindannyian a Pécsi Tudományegyetemhez kötődnek, ezen belül a hét szerző közül hatan a Pécsi Tudományegyetem Egyetemi Könyvtár és Tudásközpontjának munkatársai, egy kolléganő pedig az egyetem professzora. Talán a témaválasztások is determinálták, hogy csaknem valamennyi szerző fiatal, többüknek ezek a nyilvánosság előtt megjelenő első publikációs szárnypróbálgatásai. Ám kezdő könyvtárosoknak nem mondhatók. Mindannyian elegendő ideje dolgoznak már ahhoz azokon a területeken, amelyek megismertetése és népszerűsítése érdekében klaviatúra mellé ültek, hogy az évek alatt megszerzett elsősorban gyakorlati és részben elméleti ismereteiket másokkal is megosszák. E célnak megfelelően a tomus írásai erősen gyakorlati jellegűek és az egyetemi oktatást szolgálják, de eredményesen használhatók az intézményes oktatáson kívüli edukációban, a felnőttképzésben, továbbképzésben is. A könyv fejezeteinek belső szerkezetét ennek megfelelően és a feldolgozott témák adottságaitól függően egységes struktúrájúvá alakították. A fejezetek – tartalmuktól függően – többféle segítő, bevezető részt tartalmaznak: bevezetés a tananyaghoz, a megszerezhető kompetenciák definiálása, a tananyag elsajátításához szükséges eszközök és egyéb feltételek felsorolása, a célközönség, az anyag elsajátításához szükséges időkeretet meghatározása, a tananyag témakörei, fogalommagyarázatok, a témával kapcsolatos legfontosabb publikációk felsorolása és még más olyan részeket, amelyek nélkül nem lehetne teljes az ismeretek átadása. Legalább ilyen hasznosnak tartjuk, hogy minden fejezetben találhatók ellenőrző kérdések is, amelyek megoldásával magunk kontrolálhatjuk tanulásunk hatékonyságát. A könyvben taglalt egyes témák tárgyalásának módja metodikailag olyan, hogy bármikor fellapozható, visszanézhető legyen, így folyamatosan mintegy „mankóként” is szolgálnak a szakirodalom új módszer- és eszköztára kutatásában még kevésbé járatos felhasználók számára. A fejezetek egységes szerkezete nem jelenti azok uniformizálását, hiszen az egyes részekben tárgyalt érdemi részek változatos tartalmakat hordoznak. Ennek megfelelően azok hosszabbak, emezek rövidebbek a másiknál; az egyik téma jobban kívánja az elméleti megalapozást, míg a másik az ilyenek hiányában is feldolgozható; az egyik szerző kevésbé bíbelődik a jelenség kauzális összefüggéseinek felderítésével, egyből a témába vág, a másik pedig messzebbről indít, a tárgyaltak társadalmi, környezeti változásait, okszerű kapcsolatait is bemutatja. Az ismeretanyag feldolgozottságának színvonalában is jelentősek a különbözőségek. Vannak közöttük tudományos mélységeket mutató írások, vannak benne kompilációs munkák és fellelhetők kvázi útmutató szintű művek. Mindezeken túl a klaviatúrák előtt ülő szerzők személyisége, habitusa, tudása, írói rutinja és talán belső késztetése az egyes fejezetek stílusát is meghatározza; ezen a téren is nagyok a különbségek. Ám ennek ellenére mégis van a kötetnek egy alapvető koherenciája. A tomust az új típusú, pontosabban szólva, a nem hagyományos eszközrendszert használó szakirodalmi tájékoztatásának és információszolgáltatásának, valamint rendelkezésre bocsátásának tematikája fogja össze. A felhasználó, az olvasó, a kutató, az információs igény felől közelítve: mindazoknak az ismerteknek az elsajátítását, rutinjainak kialakítását szolgálja, amelyek nélkül az egyetemi tanulmányok, a tudományos kutatómunka eredményes teljesítése lehetetlen. A most közzétett kötet tematikája – tekintettel a tárgykör nem teljes körű feldolgozására és a használók körében kevésbé ismert, ám a tanulás és a kutatás eredményesebbé tételében nélkülözhetetlen lehetőségeire – folytatásért kiált. Hasznos lenne, ha a szakirodalmi tájékoztatásban és információszerzésben mindinkább meghatározó további adatbázisok hasonló szempontú feldolgozására, közreadására is vállalkozna az intézmény. | hu |
