„Elkezded, majd nem tudod abbahagyni” A Baranya megyéből induló idősgondozók vándorlásának és élettörténetének összefüggései

Abstract

A disszertáció elsődleges célja, hogy rávilágítson a bentlakásos idősgondozói munkában érintett személyek élettörténetének, vándormunkájának és nemi szerepeinek összefüggéseire, azok egymást dinamizáló hatásaira. A dolgozat ezt a kutatásban résztvevők társadalmi-demográfiai jellemzői mentén létrehozott élettörténeti tipológia segítségével valósítja meg. Az elemzés továbbá arra keresi a választ, hogy milyen mintázatot mutatnak a kialakított csoportokban fellelhető migrációs motivációk és az elbeszélők narratív önbemutatásai. Az idősgondozói migráció lokális és transznacionális intézményeit, az ezek közötti szoros összefonódást szintén részletesen tárgyalja a dolgozat. Az empirikus kutatás magyarországi terepe Baranya megye néhány járása, a gondozókat befogadó külföldi terepek Ausztria és Németországa néhány nagyvárosa volt. A disszertáció összesen 45 interjút tartalmaz, amelyek 2016 és 2019 tavasza között készültek. Az interjúk a narratív és félig-strukturált interjútechnika kombinálásával jöttek létre, majd a biográfiai esetrekonstrukció elemzési módszere és tematikus elemzés segítségével kerültek tanulmányozásra. Doktori disszertációm eredményei szerint a Magyarországról külföldre induló bentlakásos idősgondozók társadalmi státuszukat tekintve egy meglehetősen heterogén csoportot alkotnak, amely eltérő háttér a migrációs motivációk és a narratív önbemutatások során is tetten érhető. A három vizsgált dimenzió (az élettörténet, migráció és nemi szerepek) együttes elemzése arra mutat rá, hogy a családi háttérnek és párkapcsolatnak fontos hatása van a gondozók külföldi munkavállalására és annak megélésére. Az interjúk szerint a támogató családi háttér a külföldi munkával sem változik, míg a töredezett, nem az egyenlőségen alapuló családi felállás érintettjei esetében a vándormunka elmélyítheti a szélsőséges nemi szerepeket. Ez a változás hozzájárulhat a gondozói munkát végző nők fokozódó kiszolgáltatottságához. A dolgozat másik fő hozzájárulása a gondozás mint áruvá vált tevékenység piacosodásának, annak intézményrendszerének tanulmányozása. A kutatás arra enged következtetni, hogy a vizsgált kibocsátó területen a gondozói migráció intézményei az elmúlt évek alatt megszilárdultak, egyre több transznacionális munkást termelve a gondozói iparág piacára.

The aim of the dissertation is to reveal the relationship between life course, migration and gendered norms of live-in care workers, and the dynamic interaction of these dimensions on each other. The analysis is carried out with the help of a typology containing the sociodemographic characteristics of the research participants. The dissertation seeks different motivation patterns for migration, and the narrative identities of the interlocutors. Moreover, the thesis discusses the local and transnational institutions of care migration, and their interconnectedness. The empirical research concentrated mainly on districts of Baranya county, Hungary, and in addition, I also conducted field research in Austria and Germany. The research is based on 45 interviews carried out between 2016 and 2019. The interviews were performed by the combination of the narrative and the half-structured interview techniques. In their analysis, the method of biographical case reconstruction and thematic analysis were applied. According to the results, the social status of Hungarian migrant care workers is rather heterogeneous, which difference can be tracked by studying their motivations and narrative self-presentations as well. The analysis of the interaction of the three dimensions (life course, migration and gender norms) demonstrates that family background and partnership have important effects on the employment abroad and its experience by the care workers. The interviews show that one can rely on her supportive family, while members of a nonegalitarian family can experience radicalization of gender norms due to labor migration. This transition can contribute to the increasing vulnerability of women performing paid care work abroad. The thesis also contributes to the knowledge on the commodification of care, and their institutions. The research confirms that the institutions of care migration in the sending field have strengthened during the last few years, producing more and more transnational workers to the care market.