A muravidéki magyar szórványközösség területi identitása

Abstract

A doktori disszertáció a Kárpát-medencében élő kisebbségi magyar közösségek közül a legkisebb létszámúval, a 4600–4800 fős muravidéki magyar szórványközösséggel foglalkozik két nagy vizsgálati témakör mentén. A disszertáció egyfelől a muravidéki magyarság társadalmi beágyazottságának és területi elhelyezkedésének a vizsgálatára fókuszál. Másfelől a szórványközösségen belül az érdekvédelem, az oktatás és a művelődés területén dolgozók társadalmi azonosságtudatának térségi vetületét elemzi. Az első vizsgálati témakör alapját a főként muravidéki magyar kutatóktól és néhány hazai szerzőtől származó szakirodalom, továbbá a Szlovén Statisztikai Hivatal adatai alkotják. Ezekből kiindulva tárgyalja a disszertáció a muravidéki magyarság kisebbségi léthelyzetét leginkább meghatározó társadalomtörténeti fordulópontokat, nemzetiségpolitikai intézkedéseket és demográfiai folyamatokat az elcsatolástól napjainkig. A dolgozat kitér továbbá a szórványközösség területi elhelyezkedésének és a Muravidék elnevezés fogalmi kérdésének a vizsgálatára is. A disszertáció második nagy vizsgálati témaköre döntően a Muravidék nemzetiségileg vegyesen lakott területén 2016-ban és 2019-ben végzett kvalitatív, interjús kutatás anyagainak az elemzésére épül. A dolgozat ezen vizsgálati témakör alapvetéseként először a területi identitáskutatás főbb sajátosságait és irányzatait mutatja be, részben külföldi, részben pedig hazai szerzőkre hivatkozva. Ezt követi a primer kutatások leírása, a vizsgálati szempontok és a minta ismertetése, továbbá a választott, Grounded Theory elemzési módszer főbb ismérveinek bemutatása. Végül a 2016-os és 2019-es interjús kutatás elemzésére kerül sor.