| dc.description.abstract | Szerző: Jarjabka Ákos | Cím: Kultúramenedzselési ismeretek (4. javított és átdolgozott kiadás) | Megjelenés: PTE Közgazdaságtudományi Kar, Pécs, 2020 | ISBN: 978-963-429-563-1 --- A közgazdaságtudomány, mint társadalomtudományi részterület az egyének és csoportok tanulmányozásának egy igen speciális szeletével foglalkozik: a piaci szereplők gazdasági viselkedésével. A téma elemzésének egyik fő kérdése az, hogy bár az egyének magatartása – genetikai és szocializációs egyediségük alapján – különböző lehet, mégis, ha olyan nagyobb gazdasági entitásokat veszünk alapul, mint például a szervezeteket, vagy társadalmakat, akkor az egyedi viselkedések különös módon összecsengenek. A hasonlóság alapját a kultúra, mint közös gondolkodásmód képezi, mely magatartási keretként behatárolja az egyének és csoportok cselekvéseit. E kultúra lényegét azonban egzakt módon rendkívül nehezen lehet körülírni, ezért vetődhet fel a kérdés: Vajon mit nyerhetnek a kutatók és a szervezetek a kulturális jellegzetességek definiálásával és megjelenítésével? Több szempontból is érdemes az ilyen irányú kutatásokat értékelni: a. A tudományos alapú vizsgálódás kizárja a felszínes és félrevezető sztereotipizálást a kultúrával kapcsolatos fogalomkörből. b. A kultúra fogalmának mélyebb elemzése lehetővé teszi, hogy felfedjük a kapcsolatok és különbségek alapjait a kulturális dimenziók és elemzési területek közt. c. Az analizálás teret nyit az egyéni (individuális), a csoportos (szervezeti), és a társadalmi (nemzeti) szintű vizsgálatok felé egyaránt. d. A kulturális egyediségek vizsgálatával lehetővé válik a kultúrák összehasonlító elemzésre, eltéréseket magyarázó tanulmányok készítése, mind térbeli (intercultural, cross-cultural), mind pedig időbeli (longitudinális) változásának aspektusából, s megkülönböztethetővé válhatnak a vizsgált kultúrán belüli részterületek, szubkultúrák is. e. A kultúra nemzeti és szervezeti szintű egyediségének megismerésével pontosabban megfogalmazhatók egy vállalatz céljai az ennek eléréséhez szükséges megfelelő szervezeti stratégia, a célravezető vezetési módszerek, illetve technológiák alkalmazása is. Ezáltal válhat a kultúra a szervezet egyik fő sikertényezőjévé. Jelen egyetemi jegyzet a fent felsorolt elemek mindegyikét érinti. Felmerülhet azonban a tisztelt Olvasóban egy újabb kérdés: Miért fontos és aktuális ez a kutatási terület ma hazánkban? Tény, hogy a szocializmus ideológiájához tartozó tervgazdasági rendszer, valamint a rendszerváltás 1990-es évtizede a magyar társadalmat és gazdaságot alapjaiban változtatta meg. Természetesen, ezek a változások érezhetők voltak mind a háztartások mindennapjaiban, mind pedig a szervezetek és az állam makrogazdasági tevékenységében is. Az ebben az időszakban megjelenő erőteljes társadalmi – gazdasági törekvés - az Európai Unióhoz való csatlakozás - azt a dilemmát is felszínre hozta, hogy vajon kompatibilissé tud-e válni a magyar gazdaság az európaival, s emellett meg tudja –e őrizni sajátos magyar jellegét? Másképpen fogalmazva, melyik tendencia figyelhető meg Magyarországon, a kulturális konvergencia, vagy divergencia? A tankönyv az általánostól az egyedi felé haladó, tehát a kultúra általános definíciójától a szervezeti kultúrán át a nemzeti kultúrán keresztül a magyar nemzeti – szervezeti kultúra felméréséig terjedő logikai ívet tekinti át... | hu |
