Effects of pre-treatment habitual physical activity on course and outcome measures of assisted reproductive therapy
Abstract
Feltételeztük, hogy a kezelés előtti habituális fizikai aktivitás (PA) pozitívan hat az általános és a meddőséggel kapcsolatos életminőségre (QoL), és csökkenti az ART kezelésben részt vevők pszichoszociális distressz (PSD) szintjét, illetve ezáltal javítja az elsődleges és másodlagos kimenti mutatókkal mért reprodukciós potenciált. A pszichoszociális és életmód-tényezők – különös tekintettel a fizikai aktivitásra – az ART lefolyására és sikerére gyakorolt hatásainak értékelésére egy obszervációs kohorszos vizsgálatot végeztünk az elsődleges és a másodlagos kimeneti mutatók követésével.
Eredményeink alapján a meddőség-specifikus skálák megfelelőbb információt nyújthatnak az ART során PDS és QoL tekintetében, mint az általános skálák. Tudomásunk szerint, a dolgozat fő tanulmánya volt az első magyarországi tanulmány, amely részletes leírást adott az asszisztált reprodukciós kezelésben részesülő nők kohorszának fizikai aktivitási mintáiról, illetve az első összehasonlító tanulmány ActriGraph GT3X gyorsulásmérő, IPAQ-SFH és GPAQ-H kérdőívek felhasználásával ART esetében. A tanulmány bemutatta a PA minták és a pszicho-szocio-demográfiai jellemzők, illetve az ART elsődleges és másodlagos kimeneti mutatói közötti kapcsolatot. Az ActiGraph GT3X és GPAQ-H felhasználható érvényes mérőeszközként az ART résztvevők PA szokásainak feltérképezésére. Megállapítottuk, hogy a PA objektív és szubjektív felmérése közötti határozott különbség rávilágít az AR terápián átesett nők fizikai aktivitással kapcsolatos tudásszint (Physical Literacy) javításának szükségességére. Eredményeink alapján a kezelést megelőző rekreációs típusú PA pozitívan befolyásolhatja a meddőséggel kapcsolatos QoL és PSD területeket az ART alatt, és javíthatja a reprodukciós potenciált a másodlagos kimeneti mutatók viszonylatában. A mérsékelt intenzitású fizikai aktivitás pozitívan hathat az élveszülések számára. A PA hatására a meddőségi kezelésre adott válaszbeli különbségek egy speciális intervenciós program kidolgozását ösztönzik.