A portugál és spanyol jogi kultúra hatása a latin (ibero) -amerikai jogrendszerekre

Abstract

A kutatás tárgya a portugál-spanyol-iberoamerikai jogi kultúra vizsgálata, feltételezett kiindulási premisszáikból, tartalmi gazdagodásaikon és módosulásaikon keresztül mai összetevő elemeikig. A feltételezettség kettős: a portugál-spanyol vagy más nevén ibériai jogi kultúra néhány aspektusa a távoli múltból maradt fenn emiatt nehéz e forrásvidéket nevesíteni, népekhez kötni. A másik bizonytalansági tényező viszont a prekolumbián, kultúráknál lelhető fel. Azzal, hogy a konkvisztádorok és a vallási türelmetlenséget mutató katolikus egyház tudatosan semmisítette meg a natív népek tárgyi emlékeit, ezzel jelentős mértékben hátráltatta az indigena népek kultúrájának megismerését és megértését. Értekezésünkben a portugál-spanyol jogi kultúra legfőbb összetevőit, jellegzetességeit, elméleti és logikai kibontakozásaiban is igyekszünk bemutatni. A portugál-spanyol kulturális entitás fontos viszonyítási pontjai: egyfelől a városi jog továbbélése és ennek tudatos továbbvitele másfelől a germán, különösen a vizigót népjog megoldásainak használata a római joggal párhuzamosan. A portugál-spanyol jogi kultúra modernizációjára a XIX. század elejétől, igen viharos időszakokon keresztül vezetett az út. E nélkül ma nem is lehetne erről a fogalomról írni se. Iberoamerikában sikerre vitték jogrendszereik modern korhoz igazítását és egyre inkább teret nyernek az őslakosság szintén átalakuláson átesett közösségiségre épülő szokásjogai. A kutatás célja, hogy folyamatában szemléltessük e jogi kultúra (kultúrák) működését, a társadalmakra és az államokra tett hatásmechanizmusát. Kutatási módszerként előnyben részesítettük a leíró jelleget, de önálló levéltári kutató munkát is végeztünk (egyházmegyék Bolíviában, indián szokásjogok). Leginkább az összehasonlító módszer és elmélet segített a portugál-spanyol-iberoamerikai jogi kultúra összetettségének feltárásában. Kutatásunk kifejtéséhez a tematikus, enciklopédikus jellegű módszert választottuk az értekezés struktúráját tekintve öt fő részre tagolódik: I. Az Ibériai-felsziget lakossága a római hódítás előtt II. Ibéria/Hispania keresztény államai 711-1212 között III. A portugál-spanyol jogi kultúra főbb elemei a IX-XV. században IV. A portugál-spanyol jogi kultúra és az újvilági civilizációk érintkezése, összecsapása és egymásra hatása V. Modernitás és jogegységesítés. A portugál-spanyol-iberoamerikai jogi kultúra „modernségbe átfordulása” a XIX-XX. században és ezek jelenlegi alapértékei