Polgári-liberális, feminista nőszervezetek és sajtójuk az Osztrák–Magyar Monarchiában (1907–1918). Egyesületek, periodikák, tartalomelemzés

Abstract

Doktori értekezésemben az Osztrák–Magyar Monarchia három meghatározó polgári-liberális, feminista egyesületének fejlődését és sajtótevékenységét mutatom be 1907 és 1918 között. Az elemzés három síkon mozog: a szervezettörténeti keretek felvázolását követően az egyesületek által publikált sajtótermékeket vizsgálom, végül pedig ezek tartalomelemzését végzem el. Magyar részről a Nőtisztviselők Országos Egyesülete (1896–1919), valamint a Feministák Egyesülete (1904–1948/1949) által az 1915-ös évig közösen publikált lapokat, A Nő és a Társadalmat (1907–1913), illetve A Nő. Feminista Folyóiratot (1914–1928) tanulmányozom. Osztrák vonatkozásban az Allgemeiner Österreichischer Frauenverein (1893–1922?) hivatalos értesítőjét, a Neues Frauenlebent (1902–1918) veszem górcső alá. A sajtótermékek kvantitatív és kvalitatív, részben általam kidolgozott módszerek szerinti elemzésével és a levéltári források bevonásával elsősorban a következő kérdésekre igyekszem válaszolni: 1) Milyen körülmények között szerveződtek és működtek a fent említett egyesületek, illetve indultak útjukra az általuk publikált periodikák? 2) Kik voltak a szervezetek vezetői, mely társadalmi rétegekből származtak a (választmányi) tagok, s milyen eszközökkel igyekeztek mobilizálni nőtársaikat? 3) Milyen elvek és gyakorlat mentén működtek a „szerkesztőségek”, s mekkora szerzői csoportok alakultak ki a lapok körül? Kik publikáltak a lapokban? (Sajtó)tevékenységük milyen mértékű visszhangot váltott ki a korszak osztrák–magyar közvéleményében? 4) Miként finanszírozták az egyesületek a lapkiadással és egyéb tevékenységi köreikkel kapcsolatban felmerülő költségeket? 5) Melyek voltak a leginkább preferált témakörök és műfajok a cikkekben? Felfedezhető-e összefüggés a cikkek műfaja, terjedelme, az írások témája és az egyes lapszámokban elfoglalt helyük között? Mennyire szántak fontos szerepet a szerkesztők a választójog, valamint a munka és az oktatás témakörének a lapok tartalmi kínálatán belül? 6) Milyen arányban szerepelnek a lapokban a Monarchia osztrák–magyar és nemzetiségi női lakosságáról, illetőleg az Ausztria–Magyarország határain kívül élő nők politikai, gazdasági és társadalmi helyzetéről szóló cikkek? A feminista sajtótermékek esetében is igazolható-e az dualizmus kori újságírásban látensen megfogalmazott, ám jobbára általánosnak tekinthető elv és az ehhez illeszkedő gyakorlat, amely szerint a közírásban „szívesen elfelejtkeztek” a nemzetiségi kérdésről?