Atomerőmű építés - egy atipikus döntési folyamat sajátosságai

Abstract

Napjaink számos, napirenden lévő témája közül is kiemelt jelentőségű az energiabiztonság kérdésköre, az energiahatékonyság növelése, a megfelelő energiastruktúra kialakítása, a fenntartható fejlődés, vala-mint az ipari beruházásokhoz kapcsolódó terület- és településfejlesztés biztosítása. Ezek mindegyike erőteljes hatást gyakorolhat a Paksi Atomerőmű telephelyére tervezett új atomerőművi blokkok megépítésére, hiszen egy ilyen nagy volumenű beruházás a gazdaság vala-mennyi szegmensében törvényszerűen érezteti hatását, mind országos, mind lokális környezeti terekben egyaránt. A Paksi Atomerőmű bővítése kapcsán 2014. január 14-én Moszkvában Vlagyimir Putyin orosz elnök és Orbán Viktor magyar miniszterelnök együttműködési megállapodást írt alá Oroszország és Magyarország között az atomenergia békés célú felhasználásáról, mely magában foglalja két új atomerőművi blokk megépítését Paks városában. Hozzá kell tenni, az Országgyűlés már 2009-ben előzetes, elvi hozzájárulást adott a Paksi Atomerőmű telephelyén új atomerőművi blokk (ok) létesítését előkészítő tevékenység megkezdéséhez. A határozatot az akkori kormánypártok és az ellenzék is egyöntetűen támogatta Az 1960-as, 1970-es években az atomerőmű létesítését a 20. század legnagyobb magyarországi beruházásaként aposztrofálták politikai, gazdasági és társadalmi aspektusból egyaránt. Mire a munkálatok befejeződtek, a kijelentés be is igazolódott. A történelem ismételni látszik önmagát, hiszen a jelenleg tervezett atomerőmű bővítést, az energetikai szakemberek a 21. század legnagyobb beruházásának tartják.