Mintakövetés, genetikai örökség és társas alkalmazkodás: Biológiai és társas hatások a férfi nemi szerep és viselkedés kialakulásában

Abstract

A maszkulinitás vizsgálatakor a legtöbb kutatás általában vagy a biológia, vagy a kulturális hatások oldaláról közelíti meg ezt a jelenséget. Doktori disszertációm célja az, hogy ezeket a megközelítéseket alapul vegyem, és megvizsgáljam, hogyan hat e kettőnek az elegye az élettörténeti stratégiára, valamint a (tradicionálisan) férfias viselkedésre. Ehhez az első vizsgálat két kérdőív magyar nyelvű adaptációját írja le, mellyel a nemi ideológia mérésére megbízható eszközöket alakítottunk ki. A második vizsgálat a maszkulin megjelenés és viselkedés kapcsolatát volt hivatott feltérképezni egy fiatal férfiakból álló mintán. A kutatás eredményei szerint nagyon fontos, hogy milyen objektív mérési módszert alkalmazunk a fizikai maszkulinitás meghatározására, hiszen az általunk használt négy módszer közül csak kettő volt kapcsolatban egymással. Továbbá negatív összefüggés mutatkozott az arc maszkulinitása és a maszkulinitás ideológia, az asszertivitás, valamint a szocioszexuális viselkedés között. Ahhoz, hogy megtudjuk, hogyan ítélik meg a nők ezen férfiak képeit, a harmadik vizsgálatban 139 női résztvevőnek bemutattuk őket. A vizsgálat tanúsága szerint a nők femininitás ideológiája nagy hatással van arra, hogy mennyire vonzónak ítélik meg a férfiarcokat, azonban ez nincs befolyással a maszkulinitás, a dominancia és az asszertivitás megítélésére. Meglepő módon az arcok objektív módon mért maszkulinitása nem mutatott kapcsolatot a női résztvevők által megítélt férfiassággal. A férfias viselkedés egyes elemei, mint asszertivitás, korlátlan szocioszexualitás, élettörténeti stratégia és maszkulinitás ideológia – a biológiai gyökereken túl – lehetnek társas hatások befolyása alatt is, ezért disszertációm negyedik vizsgálatában 27 apa és fiú páros viselkedését vizsgáltuk. Az eredmények összefüggést mutattak apák és fiúk szocioszexualitása, valamint maszkulinitás ideológiájuk között, ami a társas hatások – mint a gyerekkori tapasztalatok – szerepét hangsúlyozza.