Dubravka Ugrešić prózája interkulturális kontextusban

Abstract

A dolgozat Dubravka Ugrešić, horvát írónő prózájával foglalkozik, elsősorban interkulturális kontextusban. Két művét a Štefica Cvek az élet sűrűjében (Štefica Cvek u raljama života), és a Banyatanya (Baba Jaga je snjela jaje) című regényeit elemzi részletesebben, illetve az értekezést Ugrešić legújabb esszéregényének, a magyarul nem olvasható Lisicának (Róka) a vizsgálata zárja. Mindhárom regényben előtérbe kerülnek az értelmiségi nők érvényesülési, illetve a „hétköznapi” nők mindennapi problémái, amelyeket Ugrešić egymással párhuzamosan mutat be, illetve az irodalmi kánon már kultikussá vált nőalakjainak pl. Anna Karenina vagy Emma Bovary, sorsával állít szembe. Ugrešić női narratívájának egyik legalapvetőbb jellemzője az irónia, illetve az önirónia, nőalakjai jellemükben nem különböznek a klasszikus nagyregények női szereplőitől, azonban női identitásuk és az őket körülvevő kultúrával való azonosulásuk ábrázolásánál az írónő a paródia, a groteszk és a gúny elemeivel is él. Műveinek sokszínűségét és komplexitását a nosztalgia, az igazság keresése, a jellemzően patriarchális képviseletű irodalmi kánonnal való elégedetlensége, annak kritikája és korunk külsőségekre épülő társadalmában való csalódottsága adja. Női szereplői ebben a férfiak uralta világban próbálnak érvényesülni, és önmagukra találni, miközben a társadalom által meghatározott női szerepek és kapcsolatok, ahelyett, hogy segítenék, inkább hátráltatják őket az előrejutásban. Az értekezés nem az eddig számtalanszor megfogalmazott feminizmus vagy emigráns irodalom nézőpontjaiból közelít a regényekhez, hanem azok női szereplőinek egymáshoz, a mitológiához és a mesékhez való viszonyát tekinti át, illetve azt állítja a vizsgálat középpontjába. Arra keresi a választ, hogy miért, milyen módon használja az írónő a mitológiai és a mesei elemeket, illetve hogy milyen szerepet kap a művekben az úgynevezett magas irodalom. Ugyanakkor az értekezés fontos részét képezi a kulturális és társadalmi hagyományok mítoszokkal és mesékkel való kapcsolata, valamint az is, hogy miként épülnek be Ugrešić műveibe, milyen módon mutatkoznak meg női szereplőinek karakterében és sorsában.