A felnőtt lakosság fizikai aktivitásának és szocio-demográfiai jellemzőinek összefüggései kvantitatív vizsgálatok és egy egészségprogram tükrében

Abstract

A rendszeres fizikai aktivitásra irányuló figyelem növekszik egyéni és társadalmi szinten egyaránt. Rendszeres fizikai aktivitás hatására javul az egyén egészségi állapota, a betegség nélkül eltöltött életéveinek száma emelkedik, melynek társadalmi és gazdasági hatásai egyaránt vitathatatlanok. A fizikai aktivitás mértékére vonatkozóan, az Egészségügyi Világszervezet ajánlása szerint hetente legalább 150 perc mérsékelt intenzitású mozgásra van szüksége egy egészséges felnőttnek. Mindez az ajánlás szerint lehet 30 perc mérsékelt intenzitású testmozgás hetente 5 napon vagy legalább napi 20 perc intenzív testmozgás heti 3 napon. Továbbá az izomerő és állóképesség javítását célzó tevékenységeket hetente 2-3 napon javasolt végezni. Az Eurobarometer 2017-es adatai szerint a magyar lakosság 53%-a soha, 14%-a ritkán és mindössze 33%-a az, aki rendszeresen sportol, mely bár a 2009-es eredményekhez képest javulást mutat, 7 százalék ponttal alacsonyabb az EU 28 átlagánál. Jelenleg Magyarországon fizikai aktivitásra és sportolási szokásokra vonatkozó kutatás születik, ellenben nincs még elérhető fizikai aktivitást monitorozó, reprezentatív adatokon alapuló önálló longitudinális vizsgálat mely a felnőtt, egészséges populációt vizsgálja, csupán az Eurobarometer, a European Social Survey (ESS) és Európai Lakossági Egészségfelmérés (ELEF) és az OTÁP kérdőíves vizsgálatok tartalmaznak fizikai aktivitásra vonatkozó kérdéseket. A tendenciák vizsgálatára a fenti kérdőíves kutatások alkalmasak, ugyanakkor egy önálló vizsgálat keretein belül lehetőség nyílna a sport és testmozgások részletes vizsgálatára, szubjektív kérdőívek és objektív mérőeszközök alkalmazásával egyaránt, melyek pontos információkat nyújthatnak a magyar felnőtt lakosság fizikai aktivitási szokásairól és mértékéről. A fizikai aktivitás és demográfiai tényezők közötti összefüggések vizsgálata és a trendek monitorozása lehetőséget ad a rizikócsoportok meghatározására, és külön számukra készült célzott egészségprogramok kialakítására. Az intervenciók és prevenciós programok azt célozzák, hogy javuljon a célcsoport egészségi állapota, melyre számos módszer áll rendelkezésre, mozgásprogramok vagy egészségnapok stb.. Napjainkban népszerűbbek a web-alapú prevenciós programok is, az internet széleskörű elérhetősége, és a közösségi oldalak gyakori használata miatt. A kutatások és tanulmányok igazolják a tényt, hogy az internet alapú prevenciós programok könnyen szervezhetők és rugalmasak, nagy előnyük, hogy elérhetők akár a nap 24 órájában.