Horvátország (ország)imázsa az EU-csatlakozás időszakában: Balkán vagy Európa?

Abstract

Az Európai Unió 2013-ban újabb taggal bővült, Horvátországgal. Déli szomszédunkról sok dolog eszünkbe juthat; a piros-fehér kockás minta, a temperamentumos emberek, a horvát gasztronómia, a kristálytiszta vizű tenger, egy kellemes nyári szabadság emléke, vagy épp a két évtizeddel ezelőtti háború puskaropogása, az etnikai feszültségek, a korrupt politikusok és a háborús bűnösség. Horvátország, amelyet 1991 előtt egyszerűen csak „jugónak” neveztünk, ma önálló országimázsával szerepel az EU térképén és függetlenedése óta azon van, hogy távol kerüljön a negatív érzetű Balkántól. A disszertációban bemutatottak célja, hogy megismerjük az új EU-tagot, amely ország különlegességét nemcsak az adja, hogy csatlakozásakor alig több mint két évtizede volt független, hanem az is, hogy a földrajzilag a Balkánhoz tartozó állam. Mindemellett különösen érdekes kérdés, hogy hogyan éli ezt meg a környezete, és hogyan a lakói. Széleskörű szakirodalmi kutatásra alapozva a dolgozat újdonsága, hogy bemutatja a horvát imázsdimenzió-modellt, valamint kérdőíves megkérdezések eredményei alapján további megállapításokra jut az ország turisztikai imázsalakítása, a balkáni háttérjellemzők és a belső-külső imázs vetületeiben. Megvizsgálja ezen két imázsdimenzió közötti feltételezett rést, és megállapítja ennek mértékét is egy pozíciómodellben, amely általánosításra alkalmas, túllép a vizsgált ország határain, és alkalmazhatóvá válik bármely ehhez hasonló imázsproblémával küzdő ország számára.