A CSR - gyakorlat vizsgálata a romániai nagy - kis és középvállalkozói szférában

Abstract

A vállalatok társadalmi felelősségvállalásának létjogosultságát mára már kevesen vonják kétségbe, természetesen nemcsak a `70-es években (Friedman, 1970) voltak, hanem manapság is vannak kontra érvek a CSR tevékenységeket illetően főleg az abból származó hasznot, eredményességet mérve. Másrészt kritikaként jelenik meg néhány szerző esetében az, hogy a vállalat képtelen egyszerre több vállalati célfüggvényt teljesíteni (Jensen, 2002), továbbá a menedzsment elsődleges feladata a shareholderek érdekeinek a képviselete és másodlagos a stakeholderek igényeinek figyelembe vétele. 2012-ben, amikor komolyabban elkezdtem foglalkozni a társadalmi felelősségvállalás koncepciójával, a valóban felelős vállalatok tevékenységével, érdekeltek azok a megoldások, amelyek révén jobbá válhat, az a környezet ahol élünk valamint milyen megoldások vannak arra, hogy közös értéket teremtsünk. Kiindulópontként megtekintettem, hogy a 7 milliárdos népességből hányadik vagyok, ez a szám akkor kb. 4,5 milliárdodik volt. AZ ENSZ Népesedési Alapjának (UNFPA) jelentése szerint 2013 közepén a Föld lakossága elérte a 7,2 milliárdot, folyó év júliusában közzétett legfrissebb becslések alapján a világ népességszáma elérte a 7,6 milliárdot. Az elkövetkező évtizedekben a becslések alapján jelentősen növekedni fog ez a szám, ezért elengedhetetlen az élhető életkörülmények megteremtéséhez az állampolgárok és a vállalati polgárok felelősségének növelése. A vállalatok részéről most már nem csak ajánlott, hanem 2014-es EU-s Direktívák szerint szükséges is beszámolni adott év CSR tevékenységéről. Továbbá a valóban felelős tevékenységek végzéséhez nem kielégítőek a reaktív megoldások, a jótékonykodás, hanem proaktív, stratégiai megfontolásokra van szükség, beágyazódásra a társadalmi, gazdasági, környezeti szférákba.