A Kék Gazdaság fogalmának termeléselméleti megalapozása
Abstract
Az értekezés célja elsőként definiálni a Kék Gazdaság koncepciót a mainstream közgazdaságtan fogalmi keretei közt, leszűkítve a vizsgálódás fókuszát a termeléselmélet területére. A Kék Gazdaságot a költségminimalizáló vállalat modelljéből származtatom, majd megkonstruálom a környezetszennyezést minimalizáló vállalat modelljét, mivel az utóbbi a koncepció elveinek jobban megfelel. Ennek értelmében újragondolom a technológiai haladás elméletét. Az értekezésben összehasonlítom a költség- és a környezetszennyezést minimalizálására törekvő vállalat viselkedését, hogy megmutassam a két vállalat termelésében megjelenő különbségeket és hasonlóságokat a melléktermék és szennyezőanyag piacán, ide értve a szennyezőanyag kvóta piacát is. Az imént említett modellek leírásához a lineáris tevékenységelemzési modellt használom. Megmutatom, hogy a költségminimalizáló vállalat környezetszennyezési korlátjához tartozó árnyékár a környezetszennyezési bírság minimális nagyságának meghatározásául szolgál. Azt is megmutatom, hogy egy szennyezőanyag piaci ára negatív is lehet. Valamint bebizonyítom, hogy egy vállalat csak akkor üzemelhet nyereségesen, ha szennyezőanyag-kibocsátása legalább egy esetben eléri a kibocsátási korlátot. Megmutatom továbbá, hogy az aggregált környezetszennyezési index kifejezheti a vevői igénnyel rendelkező termékek értékét is. A továbbiakban feladom a környezetszennyezést minimalizáló modell linearitását azt feltételezve, hogy az aggregált környezetszennyezési index rugalmassága, figyelembe véve a kibocsátott szennyezőanyag mennyiségét, akár egynél nagyobb is lehet. Majd megvizsgálom azt az esetet is, amikor a vállalat piaci erőfölénnyel rendelkezik a társvállalatokkal folytatott kereskedelem során. Bebizonyítom, hogy a piaci erőfölényt a vállalat a környezetszennyezés csökkentésére használja fel. Az értekezésben szereplő modelleket egy-egy számpéldával illusztrálom.