A kiberbűnözés egyes büntetőjogi szabályozási kérdései

Abstract

Nem túlzás azt állítani, hogy a technológiai innováció mindannyiunk életét érinti. Ez a dinamikus fejlődés a jogrendszert is folyamatos kihívások elé állítja, ezért szükséges, hogy az új technikai újításokkal kapcsolatban felmerülő jogi kérdésekre, problémákra reflektálni tudjunk. Mindez azért is különösen fontos, mert az egyes társadalmi és gazdasági folyamatok egyre inkább függenek az információs rendszerektől, valamint meghatározhatják a gazdasági szereplők versenyképességét. Az információs társadalom egyik jellemzőjévé vált az infokommunikációs eszközök számának, sokféleségének a növekedése és használatuk széleskörű elterjedése. A gyors ütemű informatikai fejlődésnek a nyilvánvaló előnyei mellett megvannak a maga veszélyei is, hiszen lehetőséget teremt a bűnözés eddig ismeretlen formái számára. Éppen ezért a kiberbűnözés jelenti napjaink egyik legnagyobb kihívását. Az új technológiák megjelenése (pl. mobilinformatikai és okoseszközök, Internet of Things), a megvalósítható funkciók bővülése, illetve az információs hálózatok használatának az elterjedése magukkal hozzák az újabb elkövetési módokat, illetve büntetendő cselekmények körét. A tisztán informatikai bűncselekményeken kívül (pl. hacking, adatmanipuláció, számítógépes vírusok) ma már szinte bármelyik hagyományos bűncselekmény (pl. csalás, zsarolás, pénzmosás) is elkövethető az információs rendszerek használatával, az interneten keresztül. Mindez kihívások elő állítja mind a jogalkotást a büntetőjogi szabályozásra tekintettel, mind a jogalkalmazást a büntetendő magatartások minősítéseinek kérdéseiben. A büntető igazságszolgáltatás hatékonyságának növelése egyre sürgetőbben veti fel e téma kutatásának az igényét. Ennek ellenére a hazai szakirodalom keveset foglalkozik az informatikai bűnözés aktuális szabályozási kihívásaival a büntetőjogban, ezért a témát érintő tudományos kutatás hiánypótlónak tekinthető. A szerző a disszertációban elsősorban büntető anyagi jogi, és csak érintőlegesen büntető eljárásjogi kérdésekkel foglalkozik. Továbbá kizárólag az ún. tisztán informatikai bűncselekményekre, valamint a technológiai fejlődésnek az egyes – tágabb értelemben vett – gazdasági bűncselekményekre gyakorolt hatására fókuszál. A kiberbűnözés elleni fellépés nemzetközi, uniós, hazai és az egyesült államokbeli vonatkozásait mutatja be részletesen.