Macedónia állami egységének politikai földrajzi problémái

Abstract

A földrajztudomány a térben zajló természeti és társadalmi folyamatokkal, illetve azoknak a térrel való összefüggéseivel, térbeli kölcsönhatásaival foglalkozik. A politikai földrajz tárgya a politikai szerveződések térbeli megjelenési formája. A térnek a politikai szerveződés szerint elkülöníthető, lehatárolható alapegységei az államok, így nem véletlen, hogy nagyon gyakran a politikai földrajzi kutatások középpontjában az állam áll.Az államterek dinamikus változásának, az államok felbomlásának és alakulásának, az új államok életképességének vizsgálatára kedvező terepet kínál a Nyugat-Balkán, amelynek 1990 óta gyökeresen megváltozott a politikai térképe:Jugoszlávia felbomlása során új államok alakultak, a folyamat következtében véres háborúk, fegyveres konfliktusok törtek ki, a rendezés nyomán egyes területek (Bosznia-Hercegovina, Koszovó) a mai napig nemzetközi ellenőrzés alatt állnak.Jugoszlávia felbomlását követően Szlovénia, Horvátország és Macedónia 1991-ben, Bosznia-Hercegovina 1992-ben, Montenegró 2006-ban, Koszovó pedig 2008-ban kiáltotta ki függetlenségét. A Szerbiára és Montenegróra zsugorodott ország 1992-től Jugoszláv Szövetségi Köztársaság, majd 2003-tól 2006-ig Szerbia-Montenegró Államszövetsége néven működött tovább. Gyakorlatilag minden nyugat-balkáni állam területén folytak háborúk, fegyveres konfliktusok. Horvátország 1991-ben a függetlenségért, majd 1995-ben szerb megszállású területek feletti szuverenitás visszaszerzéséért harcolt.A vegyes (bosnyák, szerb, horvát) lakosságú Bosznia-Hercegovinában 1992-1995-től véres polgárháború dúlt, amelynek a nemzetközi közösség beavatkozása, illetve a Dayton-i Békeegyezmény vetett véget. Koszovóban a függetlenségért küzdő albánok1998-ban intenzív fegyveres harcot kezdtek a szerb hadsereg és rendőrség ellen, majd a terület a NATO beavatkozása eredményeként nemzetközi ellenőrzés alá került. Albániában1997-ben az ún. piramisjátékok összeomlása nyomán zavargások törtek ki, az ország gyakorlatilag anarchiába süllyedt, a hadsereg fegyverraktárait pedig kirabolták. Az eltűnt fegyverek jó része a koszovói, macedóniai és dél-szerbiai albánok kezébe került, „megalapozva” az 1998-2001. közötti fegyveres konfliktusokat.