Terra incognita. Barnamezők és kezelésük Európában, valamint Magyarországon

Abstract

A barnamező-kutatás tőlünk nyugatra (Nyugat-Európa, USA) az elmúlt évtizedekben egyre jelentősebb részét képezte a terület- és településfejlesztés, illetve a városrehabilitáció kapcsán felmerülő kérdéseknek. Magyarországon mindez valamivel több mint egy évtizedes múltra tekint vissza, mely tény már önmagában is indokolhatja a további hazai kutatások szükségességét. A barnamezők jóval színesebbek, mint elsőre gondolnánk. És noha régóta tisztában vagyunk létezésükkel, időről-időre mégis újabb és újabb kihívások elé állítják a tudományt. Kialakulásukban és rehabilitációjukban napjainkban olyan jelenségek szupraponálódó változásai játszanak szerepet, mint a szuburbanizáció, a technikai modernizáció és a globalizáció. A barnamező-felfogás történetét kísérő szemléletmódváltások rejtik magukban a téma érdekességét, melynek következtében a funkciójukat vesztett területek napjainkra a hosszútávon fenntartható településfejlesztés kulcsfontosságú elemévé váltak. A barnamezők képzetünkben jellemzően negatív tulajdonságokkal társulnak, és csupán az utóbbi 5-10 év folyamán jelentek meg egyre gyakrabban „lehetőségként”, nem pedig „problémaként”. Ebben több tényező játszott szerepet, mint például a fenntarthatóságra való törekvés és a környezettudatosság terjedése. A rehabilitáció a takarékos területhasználat keretein belül napjainkra olyan szorosan összefonódott aktuális témákkal, mint a népesség elöregedése és a zsugorodó városok, hogy sok esetben szinte megkerülhetetlenné vált a gyakorlat számára.Mindezt felerősíti Magyarország csatlakozása az Európai Unióhoz, az európai standardokhoz való alkalmazkodás, melynek során akarva-akaratlanul nyitottá válunk a régi-új felfogások és gyakorlati módszerek felé, melyek hazai alkalmazása legkevésbé sem zökkenőmentes.