Az Árpád-ház hatalmi kapcsolatrendszerei. Rokonok, barátok és dinasztikus konfliktus Kelet-Közép-Európában a 11. és kora 12. században

Abstract

Dolgozatunk megírása során azt acélt tűztük ki, hogy szélesebb családtörténeti vizsgálat alá vonjuk az Árpádok, Piastok és Přemyslidák dinasztiáinak tagjait. A kutatás azokra a személyekre tért ki részletesebben,akik a 10. század végétől egészen a 12. század első harmadáig alakították Magyarország, illetve Cseh-és Lengyelország történetét.Vizsgálódásainkat igyekeztünk a münsteri iskola (Gerd Althoff) által kimunkált metodológiai keretek között elvégezni, amelyet tovább ösztönöztek a közelmúltban megjelent, a régió korabeli történeté thasonló módszertan szerint elemző írásokban foglalt nézetek. Ez utóbbi munkák eredményei arra sarkalltak, hogy a családtörténeti vizsgálatok mellett különös figyelmet szenteljünk a régió dinasztikus torzsalkodásait kísérő konfliktuskezelési protokoll jelképes formáinak (deditio),és az érdekazonosság szimbolikus megnyilvánulásainak (amicitia). Mindezek mellett szükségesnek éreztük egy olyan genealógiai melléklet közzétételét is, amely a dolgozat időkeretein belül részletesen tárgyalja az Árpádok rokoni és házassági viszonyait. Az adattár elkészítését az is indokolttá tette, hogy Wertner Mór máig idézett,1892-ben megjelent összefoglaló műve óta nem született olyan írás, amely tudományos jegyzetapparátussal kiegészítve a releváns szakirodalmi vélekedéseket és a fellelhető forrásokat egyaránt bemutatná. A melléklet a későbbiek során akár egy olyan számítógépes adatbázis alapját is képezheti, amelynek szakmai szempontjait a PTE Történeti Intézetének keretei között működő Delegat Online kutatócsoport fektetett le